1905-1906. évi országgyűlés Fabro Henrik – Ujlaki József, szerk.: Sturm–féle országgyülési almanach 1905–1910. Budapest, 1905.

Képviselőház - Magyarországiak - Haviár Dániel - Haydin Imre

276 Dobozyak abauji ágából. Első izben az 1901.-i általános választások útján került be a házba szabadelvű programmal. A szabadelvű pártból a Tisza-kormány idejében kilépett és az 1901.-Í országgyűlés utolsó napjaiban Apponyi Albert gróffal együtt belépett a függetlenségi és 48-as pártba, amelynek programja alapján ré<ii kerülete most újra képviselővé választotta. A ház egyik jegyzője. Haviár Dániel, Szarvas város 1849. március 1-én Rimaszombaton született. Középiskoláit Szarvason végezte; majd az eperjesi jogakadémiát látogatta egy ideig s a budapesti egyetemre jött. 1872-ben mint ügyvéd telepedett meg Szarvason ; 1877-ben Békésmegye tiszteletbeli főügyésze lett. A megyei életben, valamint egyházi téren nagy tevékenységet fejtett ki, így a békési esperesség törvényszékének alelnöke és 1881 óta a szarvasi ágostai evangélikus egyház felügyelője. 1884-ben Szarvas város függetlenségi program alapján képviselővé választotta; 1892-ben csak a pótválasztások útján tisztelte meg bizalmával; a következő két ciklusban nem volt tagja a képviselőháznak ; 1905-ben újra megválasztották a város előbbi szabadelvűpárti képviselőjével szemben. A biráló-bizottság tagja. Haydin Imre, Trencsénmegye, Várna kerület született 1866. december 18-án Trencsénben. A középiskolát Trencsénben, a jogi tanulmányokat Pozsonyban végezte. Két éven at a pozsonyi jogásztársaskör elnöke volt, melyet új életre ébresztett. E minőségben és mint hirlapiró tevékenyen részt vett a pozsonyi magyarság mozgalmaiban. Elsőéves jogász korában irta meg és adta ki »Magyarország és a lengyel szabadságharc« című müvét. Ugyancsak jogász-korában a pozsonyi vértanúkról irt önálló művet s megírta a jogásztársaskör történetét. 0 honosította meg Pozsonyban az ott nyugvó nagy hazafiak nyilvános ünneplését halottak napján és március 15-ének ünneplését a jogászság által. Jogi tanulmányainak végeztével Trencsénmegye szolgálatába lépett, hol csakhamar aljegyző, majd tiszteletbeli főjegyző lett. Mint ilyen összegyűjtötte és kiadta a vármegye szabályrendeleteit és elvi határozatait. A vármegye politikai életében buzgón részt vett, kivált az egyházpolitikai reformért szállott síkra a megyei közgyűléseken.