1905-1906. évi országgyűlés Fabro Henrik – Ujlaki József, szerk.: Sturm–féle országgyülési almanach 1905–1910. Budapest, 1905.
Főrendiház - II. A latin és görög szertartású római katholikus egyháznagyok - Maurović Antal
21 8 Olaszországban és Meránban keresett enyhülést és gyógyulást. Visszanyervén egészségét, újra elfoglalta felügyelői hivatalát, melyben a növendékek valódi jóltevője volt. 1895-ben pedig a komáromi plébánia adminisztrátora lett, mely állásában új iskolát építtetett s megalapította a kath. legényegyesületet. Kétszázezer koronánál többre becsülik azt az összeget, melyet ott egyházi, kulturális és jótékonysági célokra fordított. Ez időből való országos hírű elkeresztelési pöre. lcS97. január 28-án kinevezték I-önhárt Ferenc erdélyi püspök mellé segédpüspökké utódlási joggal s mint ilyet május 1-én püspökké szentelték fel a budavári Mátyás-templomban. Lönhárt halála után, 1897. június 28-án, végleg püspöki jogaiba lépett s a főrendiház augusztus 16-án ; i lőrendek jegyzékébe iktatta, amelynek már örökös jogon tagja, volt. A bécsi egyetem hittudományi kara 1897. szeptemberében theologiai díszdoktorrá nevezte ki. Fáradhatatlan püspök, egyházi beszédeket mond, bérmál, iskolákat látogat, amikor gyakran maga tart hitelemzést, gyóntat, stb. Az alsófehérvármegyei történelmi, régészeti és természettudományi egylet védnöke. Az összes erdélyi r. kath. iskolák és nevelőintézetek főigazgatója; •dlandó elnöke az erdélyi r. kath. státus igazgatótanácsának, m elynek havi ülésein rendesen részt vesz. A közjogi és törvénykezési bizottság tagja. Maurovic Antal zengg-modrusi r. k. püspök 1801-ben Zágrábban, régi horvát családból született. A gimnáziumot szülővárosában végezte. A lelkészi pályára készülvén, Wt érseki papnevelőbe vétetett fel. Thcologiát előbb a zágrábi hceumban, később az újonnan alapított egyetemnek theologiai *Mat) hallgatott. Már mint negyedéves hallgató szigorlatokat tett le és a bécsi Augustineumba vétetett fel, miután 1876-ban első miséjét mondotta. 1879-ben mint theologiac doktor visszakerült -zulovárosúba, ahol serény tanítói működést fejtett ki. A zágrábi gimnáziumban kilenc évig működött mint hittanító; 1891-ben a zágrábi egyetemre az egyháztörténet rendes tanárává neveztetett •t* •*•