1905-1906. évi országgyűlés Fabro Henrik – Ujlaki József, szerk.: Sturm–féle országgyülési almanach 1905–1910. Budapest, 1905.

Képviselőház - Magyarországiak - Esterházy Mihály gróf - Falk Miksa

261 1848-ban visszatért Budapestre s az »L'ngar« szerkesztőségének újra tagja lett; de szeptemberben ismét Bécsbe ment s nemsokára a Wandcrer«-nek lett cikkírója; időközben irt az »Eletképek<v. 1849-ben a »Figyelmező« számára és később (Fk.) jel alatt a »Pesti Napló«-ban közölt politikai cikkeket, melyek nagy népszerű­ségnek örvendtek. 1850-ben a bécsi takarékpénztárnál nyert alkal­mazást. 1855-ben a Török János által Bécsben szerkesztett »Magyar Sajtó«-nak lett főmunkatársa, s midőn e lapot Budapestre hoztak. Falk a »Pesti Napló«-ba irta cikkeit. Ezenkívül átdolgozta Galetti ><Világrajz«-át, lefordította Bumüller világtörténetéből az ókort, továbbá Vas Gereben és Jókai több regényét. 1858 óta sűrűn érintkezett Széchenyi Istvánnal. 1861 ben Pompéry »Magyaror­szág«-ába és a »Magyarország és Nagyvilág* című hetilapba irt. 1863-ban Deák Ferenc ajánlatára a tudományos akadémia levelező tagja lett. Ekkor sajtópert indított ellene Schmerling azért, mert a »Wanderer« ben a magyar alkotmány helyreállítását sürgette ; ezért több hónapi fogságra el is ítéltette. 1863-ban megtartotta aka­démiai székfoglalóját a »Mencdékjog« című értekezésével : ez idő­ben jelentek meg Szalay Lászlóról és Széchenyi István grófról irt nagyobb tanulmányai, míg Eötvös Józsefnek, Sennyey Pálnak, Trefortnak később emelt irodalmi emléket. 1866 vége felé Erzsébet királyasszonynak a magyar nyelvben oktatója volt. Nemsokára a »Pester Lloyd« szerkesztését vette át. 1869 elején a Lipótvárosban képviselőjelöltnek léptették föl Wahrmann ellen, de Deák kíván­ságára ellenfelének engedte át a tért. Kevéssel utóbb Kőszegen egyhangúlag választatott meg. 1875-ben a Budapest-terézvárosi kerületben lépett fel Horn ellen, de a szavazás alatt visszalépett, mert a választók egy része felekezeti kérdést csinált a dologból : rögtön utána megválasztatott keszthelyi képviselővé és e kerületet képviselte 1884-ig. Az 1884.-i választások alkalmával Nagykanizsán kisebbségben maradt, de győzött szűkebb választás alkalmával Aradon, melyet 1892-ig képviselt. Az 1892.-Í választások alkal­mával Fejérváry Géza báró letévén a budapesti I. kerület man­dátumát, helyébe Falk Miksa választatott meg és ugyanott 1896-ban, 1901-ben és 1905-ben is képviselőnek meg lett választva. Mint képviselő, híve volt a Deák-pártnak, a fúzió óta pedig a szabad­elvű párthoz tartozik ; tagja volt több izben a bankügyi bizott-

Next

/
Oldalképek
Tartalom