1905-1906. évi országgyűlés Fabro Henrik – Ujlaki József, szerk.: Sturm–féle országgyülési almanach 1905–1910. Budapest, 1905.

Képviselőház - Magyarországiak - Ertl János - Esterházy Kálmán gróf

259 grófnő. A főrendiház örökös jogú tagja. Vasmegyei birtokai kezelésével foglalkozik. A vasmegyei társadalom egyik vezérférlia. 1899. június 21-én szabadelvű programmal képviselővé választatott FelsőEörön, amely kerület 1901-ben újra megválasztotta. 1902. január 6-án ő Felsége a titkos tanácsosi méltóságot adományozta neki. 1904. novemberében a szabadelvű pártból kilépett és 1905-ben disszidens programmal kapott mandátumot. Ertl János, BácsBodrogmegye, Hódság kerület 186.2-ben született Hódságon. Középiskolai tanulmányai befejeztével a kereskedelmi pályára adta magát és kereskedelmi iskoláit Budapesten végezvén, részben kereskedelmi és gazdasági ismereteinek kiegészítése végett, részben üzleti ügyekben többrendbeli külföldi utazást tett. Képviselővé az 1905.-Í általános választások alkalmával szülőföldjének kerülete választotta meg szabadelvűpárti programmal. Esterházy Kálmán gróf, Kolozsmegye, Gyalu kerület 1830. június 7-én Nagyiklódon született ; a cseszneki ágból származik, melynek egy része a múlt században telepedett meg Erdélyben. Tanulmányait Kolozsváron végezte s alig esküdt fel az országgyűlésre kir. táblai gyakornoknak, kiütött a szabadságharc. Erdélybe sietett és beállott közvitéznek. Bem alatt harcolt, ki legottan tisztté nevezte ki. Több harcban kitűnt vitézségével; a szebeni csatában *-'gy ágyúgolyó szétroncsolta jobb karját, melyet amputálni kellett. Az ütközetekben ezért többé nem vehetett részt; érdemkereszttel tüntették ki. A szabadságharc után visszavonult és a gazdaságnak es tudománynak él. Számos természettudományi és különösen geológiai cikket tett közzé s buzgólkodott az erdélyi múzeum ügyei körül. Utóbb ez egyletnek elnökévé választatott. A nagyszebeni tartománygyülésen, bár megválasztatott, nem jelent meg . 1865-ben mint fogarasi képviselő résztvett az utolsó kolozsvári országgyűlésen ; majd Kolozsvár mandátumával jött fel a pesti országgyűlésre és a Deákpárthoz csatlakozott. Jósika Lajos báró ^mondása folytán 1867-ben Kolozsmegye és Kolozsvár főispánja lett, majd a kolozsvári nemzeti szinhaz intendánsa; állásától ő Felsége kitüntető elismerése kíséretében vált meg s ekkor meg17*