1905-1906. évi országgyűlés Fabro Henrik – Ujlaki József, szerk.: Sturm–féle országgyülési almanach 1905–1910. Budapest, 1905.

Képviselőház - Magyarországiak - Erdély Sándor - Erdődy Gyula gróf

258 a katonai vitának. liánffy Dezső báró zászlóbontása után az új­párthoz csatlakozott. Tagja a szövetkezett ellenzék vezérlő bizott­ságának. Az összeférhetetlenségi állandó bizottság tagja. Erdély Sándor, Trencsénmegye, Baán kerület 1839. augusztus 1-én Kisjenőn, Aradmegyében született. Közép­iskolait Nagyváradon, az egyetemi tanfolyamot Budapesten végezte. Ügyvédi oklevelet szerezve, 1865-től 1870-ig Pest város törvény­székénél tollnok, aljegyző, majd főjegyző volt. 1870-ben segéd­előadó a kir. kúria akkori semmítőszéki osztályánál ; 1871-ben pótbiró a pesti kir. táblánál, 1875-ben a budapesti kir. Ítélőtábla rendes birája, 1886-ban kúriai biró, 1888 ban budapesti táblai tanácselnök. Mint biró a kir. Ítélőtáblák szétosztásában, azok szervezésében, az igazságügyi adminisztráció intézményes meg­alkotásában tevékenyen részt vett s döntő befolyást gyakorolt. lXíll-ben a győri kir. ítélőtábla elnöke, 1892-ben Szilágyi alatt igazságügyi államtitkár, a Wekerle-kabinet visszalépésével igazság­ügyminiszter, 1896-ban valóságos belső titkos tanácsos lett. Mint államtitkár a sommás eljárásról és a fizetési meghagyásokról szóló korszakos törvények életbeléptetésében miniszterének kiválóan se­gédkezett. Mint miniszter életbe léptette a házassági jogot és az örökösödési eljárást; megalkotta a bűnvádi perrendtartást és ennek életbeléptetéséről s az esküdtbiróságok szervezéséről törvényjavas­latokat szerkesztett; a magánjog kodifikációjára állandó bizott­ságot szervezett, mely az ő vezetése alatt munkálatait be is fejezte ; a hitelszövetkezetekről, a határőrvidéki birtokviszonyok rendezéséről, a majorsági zsellérbirtokok megváltásáról szóló tör­vények hozatala, a lajstromrendszer behozatala s az egyesbirósági rendszer fejlesztése az ő minisztersége idejére esnek ; ő léptette életbe a konstantinápolyi konzuláris bíróságot az ország közjogi állasának kidomboritásával. Igazságügyminiszter 1899. február 26-ig volt. 1892-től 1901-ig a dunaszerdahelyi, azóta a baáni kerület képviselője. Erdődy Gyula gróf, Vasmegye, Felső-Eőr kerület született 1845. február 21-én mint néhai Erdődy István gróf kir. főlovászmester Ha. Cs. és kir. kamarás. Neje Széchényi Emília

Next

/
Oldalképek
Tartalom