1905-1906. évi országgyűlés Fabro Henrik – Ujlaki József, szerk.: Sturm–féle országgyülési almanach 1905–1910. Budapest, 1905.

Képviselőház - Magyarországiak - Eitner Zsigmond - Endrey Gyula - Eötvös Károly

257 csészettant adta elő. A Mailáth-Sennyey-kormány alatt »Veszprémi cimen lapot szerkesztett Veszprémben, hol nemsokára tiszteletbeli megyei aljegyző lett; 1867-ben pedig a megye első ügyésze. 1871-ben a veszprémi királyi törvényszékhez királyi ügyésszé neveztetett ki. 1872-ben a veszprémi kerület képviselője; mint ilyen a Deák-párthoz csatlakozott. 1872—75-ig a »Pesti Napló« cikkírója volt. A fúzióhoz nem csatlakozott s miután egy ideig a kataszteri munkálatok központi vezetésénél működött a pénzügyminisztériumban, hazament gazdálkodni ; e mellett tevékenyen részt vett a megyei és politikai életben. Az orosz-török háború alkalmával tartott népgyűléseken mint vezérszónok szerepelt. 1878ban újból veszprémi képviselő lett és ekkor a függetlenségi párthoz csatlakozott és az »Egyetértésinek lett főmunkatársa, később, 1 savolszky kiválása után, vezére. A tiszaeszlári perben védőként szerepelt s európai hírre tett szert. 1884—87-ig nem volt képviselő s ügyvédi gyakorlatának élt; 1887-ben elfoglalta újból helyét a házban és azóta szakadatlanul Nagykőrös képviselője. Irányi halála után a függetlenségi pártkör egyhangúlag elnökévé választotta, de midőn a Wekerle-kormányt az általa kilátásba helyezett liberális egyházpolitika révén teljes erővel támogatta, a pártban kisebbségben maradt, amiért is húsz párttaggal együtt külön függetlenségi pártot alapított. Mindvégig birta Kossuth Lajos bizalmát, akinek halálos ágyán Helfyvel és Károlyi Gáborral ő virrasztott. Az 1 SDG.-i választás előtt párttöredékével együtt az előbb Justh Gyula, majd Kossuth Ferenc elnöklete alatt álló függetlenségi párthoz csatlakozott, miután abból Ugrón Gábor híveivel együtt kilépett volt. E párt nevében a választások után a felirati javaslatot is fogalmazta, de utóbb onnan kilépett, mert ;i párt egyik határozata a vezetése alatt álló »Egyetértés« című lap ellen irányult. Nagyszabású munkásságot fejt ki az irodalom terén. Politikai cikkein kivül nagyszámú politikai és kultúrtörténeti múvet irt. Szépirodalmi egyéb művei nemrégiben gyűjteményes kiadásban jelentek meg. Az »Kgyetértés« szépirodalmi főmunkatársa. A múlt országgyűlés alatt egyik legtevékenyebb részese volt