1905-1906. évi országgyűlés Fabro Henrik – Ujlaki József, szerk.: Sturm–féle országgyülési almanach 1905–1910. Budapest, 1905.
Főrendiház - II. A latin és görög szertartású római katholikus egyháznagyok - Hosszu Vazul - István Vilmos
19 rendes tanárrá nevezte ki. E minőségben nyolc éven át működött; ez időre esik élénkebb irodalmi szereplése. Buzgó munkatársa volt számos vallásos irányú irodalmi vállalatnak. 1873-ban átvette a »Religio« szerkesztését s emelte e lap tekintélyét. 1878-ban esztergomi kanonokká neveztetett ki s mint Simor hercegprímás irodaigazgatója négy éven át működött. 1882-ben a szombathelyi Püspökké kinevezett Hidassy Kornél utódja gyanánt osztálytanácsos lett a vallásügyi minisztériumban ; egyszersmind scardoni címzetes püspökké neveztetett ki. 1884-ben a miniszteri tanácsosi címet és jelleget nyerte. 1888. július 31-én ő Felsége veszprémi megyés püspökké nevezte ki. 1898-ban valóságos belső titkos tanácsossá lett. 1901-ben ő tartotta a Ludovika-akadémia zászlószentelesi ünnepén a beszédet. 1903-ban »Biró Márton Naplója« címjl nagyobb munka jelent meg tőle. Költségén Fraknói a »Monumenta Veszpr.« című kútforrásgyüjteményt adta ki, melyből eddig négy Muartkötet jelent meg. Pápai kamarás. A pénzügyi bizottság tagja. Hosszú Vazul lugosi g. k. püspök 1866-ban született; középiskoláit Szászrégenben és Marosvásárhelyen, bölcsészeti és hittudományi tanulmányait pedig Rómában, a »Collegium de propaganda fide« intézetben végezte. 1886-ban Pappá szenteltetvén, nemsokára a balázsfalvai papnevelőintézut tanára és a balázsfalvai főgimnázium igazgatója lett. Ekkor irta me g filozófiai propedeutikáját, amely középiskolai tankönyvül engedélyeztetett. Mint a balázsfalvai internátus igazgatója, a magyar nyelv terjesztése körül szerzett érdemeket. 1898-ban a balázsfalvai káptalan tagja lett. 1891-ben, mikor a román túlzók a »Memo1 andum« beadását határozták el, óva intette őket, hogy a magyar alkotmánnyal összeütközésbe ne kerüljenek. A tanügy terén kie Jtett munkássága mellett mindenkor élénken részt vett a vármegyei Szeletben. 1903. május 10-én lugosi g. k. püspökké neveztetett ki. István Vilmos szombathelyi r. k. püspök -^laegerszegen született 1849-ben. Atyja egyszerű iparos volt. •^zepiskolai tanulmányait a szombathelyi főgimnáziumban végezte 'i uno sikerrel. A szombathelyi papnevelőintézetbe lépett be ezután mint az egyházmegye legkiválóbb papját, a budapesti szemi2*
