1905-1906. évi országgyűlés Fabro Henrik – Ujlaki József, szerk.: Sturm–féle országgyülési almanach 1905–1910. Budapest, 1905.

Főrendiház - II. A latin és görög szertartású római katholikus egyháznagyok - Gugler Pál - Hornig Károly

18 egyházmegyéjéből történő tömeges kivándorlásra felhíva a kormány figyelmét, megindította az északkeleti hegyvidéki nép felsegítésére irányuló akciót, mely már eddig is szép eredményeket ért el. Buzgó főpapi tevékenysége elismeréséül ő Felsége 1897-ben a Lipót-rend középkeresztjével tüntette ki, 1903. február hóban pedig valóságos belső titkos tanácsossá nevezte ki. XIII. Leó pápa római gróffá, pápai trónállóvá és házi főpapjává emelte. Legfőbb gondja egyházmegyéje tanügyének fellendítése. Gugler Pál aurániai (vranai) perjel 1820. június 29-én született; húsz éves korában fejezte be tanulmányait, 1843-ban áldozárrá avattatott, mire 1849-ig a püspöki irodában működött. Mint Haulik biboros-érsek titkára két pozsonyi országgyűlésen vett részt. 1849—1860-ig Zágrábban plébános és az érseki árvaház igazgatója volt. 1860-ban kanonokká neveztetett ki ; 1869-ben pápai kamarás lett. 1886-ban almisai címzetes püspök, 1893-ban káptalani helynök lett s végül 1895-ben nagypréposttá és aurániai (vranai) perjellé neveztetett ki. Időközben a királyi nemesi konviktus régense és a káptalani alapítványok prefektusa is volt. Hornig Károly báró veszprémi r. k. püspök 1840. augusztus 10-én Budán született. Középiskolai tanulmányait szülővárosában, Bécsben s Nagyszombatban végezte. A papi pálya iránt érezvén hajlamot, eleinte a nagyszombati papnevelő, majd a budapesti központi szeminárium növendéke lett. További kiképeztetése végett Bécsbe küldetett a szt. Ágostonról elnevezett theologiai intézetbe; négy év letelte után a budapesti központi szeminárium tanulmányi felügyelője lett s a tudomány-egyetemen a theologiai fakultásnál helyettcstanári minőségben működött. E minőségben négy éven át tevékenykedett s miután a szigorlatokat letette, 1869-ben theologiai tudorrá avattatott fel. Nemsokára rá Simor hercegprímás vette oldala mellé s a hercegprímás kíséretében Rómába utazott, hol a vatikáni konzílium tartama alatt időzött. Midőn 1870 tavaszán visszatért, Eötvös báró miniszter Samassa József akkori egyetemi tanár helyébe (ki osztálytanácsosi minőségben a vallásügyi minisztériumba hivatott meg) egyetemi