1905-1906. évi országgyűlés Fabro Henrik – Ujlaki József, szerk.: Sturm–féle országgyülési almanach 1905–1910. Budapest, 1905.

Képviselőház - Magyarországiak - Boda Vilmos - Bolgár Ferenc

232 Boda Vilmos, Tolnamegye, Szegzárd kerület 1838. augusztus 15-én Veszprémben született. Tanulmányait Veszprémben végezte, Pesten jogászkodott, azután megyei tisztviselővé lett. 1861-ben választották meg Veszprémmegye aljegyzőjévé, de az alkotmán}' felfüggesztésekor állásáról lemondott s 1806-ig nem vállalt hivatalt. 1866-ban a központi járás szolgabirájává választották meg, 1876-ban a bíróságok rendezésekor törvényszéki biró lett Szegzárdon s mint ilyen működött 1884-ig; közben irodalmi tevékenységet is fejtett ki, szerkesztette a » Tolnamegyei Közlöny«-t s c lapban számos szépirodalmi ós ismertető cikke jelent meg. 1884 óta a szegzárdi kerület képviselője függetlenségi programmal. Bolgár Ferenc, Sopronmegye, Kismarton kerület 1852-ben Mármarosszigeten született; 12 éves korában került a kassai katonai intézetbe, majd a tullni utásziskola, végre a bécsi hadmérnökkari akadémia növendéke lett, melyből 1873-ban mint hadnagy a 2. katonai mérnökkari ezredbe lépett. 1877-től 1880-ig a mérnökkari törzsnél szolgált Péterváradon és Budán. 1881-ben kilépett a tényleges szolgálatból, tiszti rangját továbbra is megtartva s szerkesztette Bécsben a »Wehrzeitung«-ot, majd a »Militárzeitung«-ot. 1884-ben egy cikke miatt, melyben fejtegette, hogy a vasúti ezrednek nem a vezérkar, hanem a mérnökkar alá kellene tartoznia, ez ezred parancsnokával, Schleyer alezredessel párbajt vívott, melyben ellenfelét agyonlőtte. Miután szabadságolt állományban volt (ma is cs. és kir. hadmérnökkari kapitány szolgálaton kivüli viszonyban), esküdtszék elé állíttatott, de a bécsi esküdtek egyhangúlag felmentették. Kkkor hosszabb külföldi tartózkodás után áttette lakóhelyét Budapestre és egy ideig a »Budapester Tagblatt«-nak volt főmunkatársa ; majd Temesváron szerkesztette a »Temesvárer Zeitung«-ot. Visszatérve a fővárosba, 1885-ben megalapította a »Katonai Lapok«-at. Még mint hadnagy kiadta párbajkódexét, mely eddig tizenhét kiadást ért és irányadónak tekintetik e nemben. Bécsi tartózkodása alatt munkatársa volt az »Kgyetértés«-nek és több bécsi és külföldi lapnak. 1889-ben a »Budapester Tagblatt« tulajdonosa és főszerkesztője lett. 1887-ben a kismartoni kerületben nemzetipárti programmal képviselővé válasz-