1905-1906. évi országgyűlés Fabro Henrik – Ujlaki József, szerk.: Sturm–féle országgyülési almanach 1905–1910. Budapest, 1905.

Képviselőház - Magyarországiak - Balogh Mihály - Balogh Mihály

210 zatot nyert; időközben Plósz Sándor a jelöltségtől visszalépvén, az újabb választás alkalmával egyhangúlag megválasztott képviselőnek jelentetett ki. A könyvtári bizottság tagja. Balogh Mihály, Biharmegye, Nagyszalonta kerület 1874. január 8-án született Nagyszalontán. Középiskoláit a debreceni ev. ref. kollégiumban végezte, azután pedig a magyaróvári gazdasági akadémián szerezte meg gazdasági ismereteit. Tanulmányainak befejezése óta birtokán gazdálkodik és élénken részt vesz a közéletben. Tagja Nagyszalonta képviselőtestületének és Biharmegye törvényhatósági bizottságának, a nagyszalontai gazdakör elnöke, a nagyszalontai gazdasági takarékpénztár-részvénytársaság igazgatója, tevékeny részese a vármegyei függetlenségi pártmozgalmaknak. 1902. december 11-én, Balogh László elhunyta után, időközi választáson választották meg először Nagyszalontán és az 1905.-i általános választásoknál ismét elnyerte a kerület mandátumát. A függetlenségi és 48-as párt tagja. Balogh Mihály, Máramarosmegye, Ökörmező kerület Ung-vármegyében, Nagylázon született 1857. december 28-án. Középiskolai tanulmányait Ungváron végezte, ahol az érettségi vizsgálatot kitüntetéssel tette le. A theologiai pályára szándékozván lépni, mint papnövendék a központba küldetett fel. 1881-től 1884 augusztus haváig tanulmányi felügyelő volt Ungváron. Akkor pappá szenteltetvén, az ugocsavármegyei Vörösmartra neveztetett ki segédlelkésszé. Firczák püspök utóbb szentszéki tanácsossá, esperessé és parochussá, 1898-ban pedig máramarosszigeti püspöki külhelynökké nevezte ki, amely állását 1898. május 1-én foglalta el. Ugyanakkor főespercssé, 1901-ben pedig rajki címzetes préposttá neveztetett ki. Nagy tevékenységet fejt ki a nép érdekében; a hegyvidéki akciónak egyik lényeges tényezője; ő honosította meg a háziipart Máramaros és Ugocsa vármegyében, nevezetesen a kosárfonás, hímzés és szövés terjedése az ő nevéhez fűződik. Úgy a város, mint a vármegye valamennyi bizottságában helyet foglal.