1905-1906. évi országgyűlés Fabro Henrik – Ujlaki József, szerk.: Sturm–féle országgyülési almanach 1905–1910. Budapest, 1905.
Képviselőház - Magyarországiak - Apponyi Albert gróf
205 A Bánffy-kormanyt különösen a katonai kérdésekben támadta. -Magyarország ezredéves ünnepe alkalmából azonban az Isten békéjét proklamálta. 1897 végén hozzájárult Ausztriához való viszonyunk ideiglenes rendezéséhez, később azonban egyre erősebben hangsúlyozta a végleges önálló rendezés jogát. 1898 őszén a bécsi és ischli tanácskozások miatt intézett heves támadást a kormány ellen s ez kiinduló pontja volt annak a küzdelemnek, amely Bánffy báró lemondásával végződött. A Széli-kormány hivatalba lépése után 1899ben pártjával együtt belépett a szabadelvű pártba. Az 1901. október elejére összehívott országgyűlés elnökévé választotta. Az elnök!"" széket minden oldalról rokonszenvesen fogadott beszéddel foglalta el és az elnöki állásnak minden párt bizalmát biztosította. Az 1903.-i ujoncjutaléki javaslattal szemben a kormány elé terjesztette óhajtásait, de tudomásul vette, hogy azoknak egy része a véderőtörvény revíziója alkalmából fog figyelembe vétetni. Az ujoncjavaslat ellen folyt obstrukció idejében a nagy számmal érkező küldöttségeket a parlament iránt való bizalom megőrzésére intette. KhuenHéderváry gróf miniszterelnöksége alatt a parlamenti rend helyreállítása érdekében latba vetette egész tekintélyét és 1903. július 21-én a szabadelvű párt nagy többsége részéről lelkesen fogadott beszédben fejtette ki a katonai kérdések dolgában álláspontját, de az obstrukciót megállítani nem volt képes. A Khuen-kormány második lemondása után, amidőn a szabadelvű párt a katonai kérdésekben állást kivánt foglalni, az úgynevezett kilences bizottságban az ő programja szolgált a tanácskozás alapjául. Tisza István gróf kormányra lépése után, ámbár álláspontját a kormány katonai programja nem egészen fedte, hogy az obstrukcionak újabb tápot ne szolgáltasson, bentmaradt a szabadelvű pártban; csak 1903. november 26-án lépett ki, amikor a párt elhatározta a képviselőházban párhuzamos ülések tartását. Ezt megelőzőleg november 3-án már lemondott a ház elnöki tisztéről. Vele együtt lépett ki a szabadelvű pártból a volt nemzeti párt nagy része, akik a régi nemzeti pártot újra megalakítottak. 1904 őszén, mikor a Tiszakormány a házszabálymódosítás tervévei állott elő, ő, bár a módosítást helyeselte, annak keresztülvitelét a választási reformig felfüggeszteni kívánta. Az 1904. november 18.-i események és következményei arra birták, hogy magáévá tegye a függetlenségi és
