1905-1906. évi országgyűlés Fabro Henrik – Ujlaki József, szerk.: Sturm–féle országgyülési almanach 1905–1910. Budapest, 1905.

Főrendiház - II. A latin és görög szertartású római katholikus egyháznagyok - Dessewffy Sándor

14 Dessewffy Sándor csanádi r. k. püspök 1834. június 3-án Pozsonyban született, hol atyja, Antal, Temesmcgye főjegyzője, majd alispánja, az 1834—36.-i országgyűlésen követ volt. Alapnevelését a családi körben Temesvárott nyervén, korán ismerte meg Délmagyarország akkori magyar közéletének egyházi és világi előkelőségeit és vezető férfiait. Gimnáziumi tanulmányait részint Kis-Szebenben a piaristák kollégiumában, részint Kassán a premontreieknél és mint magántanuló Gyöngyösön végezte. Az érettségi vizsgálatot 1852-ben Egerben tette le, hol nagyemlékű pártfogója, Bartakovics érsek, a papnövendékek közé vette fel. Egerből 1853-ban a budapesti központi papnevelő-intézetbe küldetvén, theologiai és egyéb felső tanulmányait az egyetemen fejezte be. 1857. augusztus 9-én áldozárrá szenteltetett és FüzesAbonyba neveztetett ki káplánnak. Két évi segédlelkészkedés után 1859-ben az egri érseki líceumban a bölcselet és latin nyelv tanára lett; 1860-ban pedig Scitovszky primás a budapesti központi papnevelő-intézet tanulmányi felügyelőjévé nevezte ki. E minőségében az egyetem theologiai fakultásán mint helyettes működvén, 18ü6-ban az egri jogakadémia egyik tanári székére kapott meghívást, hol két évig a statisztikát, a politikai tudományokat és a tételes pénzügytant adta elő. Egyszersmind szerkesztője volt a felsővidéken nagy népszerűségnek örvendett egri egyházmegyei közlönynek. 1868-ban Perger János püspök magával vitte őt Kassára püspöki titkárnak és szentszéki ülnöknek. Ez állásában alkalma nyilt tüzetesen megismerkedni az egyházmegyei kormányzat teendőivel. Erdemei jutalmául a kassai egyházmegye legjobb javadalmát, a sárospataki plébániát kapta, hol csakhamar a szent keresztről nevezett vértcskeresztúri apáti címmel és főesperesi hatáskörrel díszíttetett fel. Sárospatakon nemcsak híveinek, de a más vallású polgárságnak, sőt Zemplénmegye közönségének bizalmát és szeretetét is oly mértékben megnyerte, hogy a megye fontosabb ügyek intézésében közreműködését igénybe vette és Sárospatak városa 1884-ben, kanonokká történt kinevezésekor, díszpolgárrá választotta. Díszpolgára lett később Makó városának is. .Mint kassai kanonok úgy a központi vezetés, mint különösen a tanügy, a közművelődés és jótékonyság terén fáradhatlan tévé-