1905-1906. évi országgyűlés Fabro Henrik – Ujlaki József, szerk.: Sturm–féle országgyülési almanach 1905–1910. Budapest, 1905.

Főrendiház - XI. Ő Felsége által élethossziglan kinevezett főrendiházi tagok - Sváb Károly - Szabó Jenő

180 első eset, hogy úgy Magyarország, mint Ausztria külön kötötte meg a maga csatlakozási szerződúsét s hogy annak megkötésére a közös külügyi hivatal részéről az illetékes magyar és osztrák szakminisztériumok osztályfőnökei lettek felhatalmazva. A terhes szolgálat folytán megviselt egészségi állapota miatt 1893. tavaszán 26 évi szolgálat után nyugalomba vonult, de mint a Pesti magyar kereskedelmi bank igazgatóságának tagja és a Magyar helyi érdekű vasutak részvénytársaság alelnöke továbbra is megmaradt a közgazdasági pályán. A szakirodalom terén feltűnést keltettek a Budapesti Szemlében »Baross Gábor művei és rendszere« cím alatt megjelent cikkei, melyek önálló röpirat alakjában is megjelentek és érdekes polémiára adtak alkalmat; később pedig » Vasúti politikánk történetéhez« cím alatt politikai érdekű kritikai előszó kíséretében régibb szakirodalmi dolgozatait is közrebocsátotta. Hivatalos működése alatt a Lipót- és vaskorona-rend III. osztályú, illetve kiskeresztjével és a román korona-rend nagy tiszti jelvényével lett kitüntetve. 1898-ban megalakította a magyar liturgiáért küzdő »Görög szertartású katholikus magyarok országos bizottságát*, melyhez rövid idő alatt 113 anya- és 568 fiókközség csatlakozott mintegy 13,500 lélekszámmal. Mint az országos bizottság elnöke 1900-ban mintegy 500 tagból álló zarándoklatot vezetett Rómába, mely alkalommal a magyar oltári nyelv szentesítését kérelmező terjedelmes emlékirat a jelenvolt Vályi János eperjesi és Firczák Gyula munkácsi püspökök ajánló szavaival terjesztetett a pápa elé, aki már előzetesen megígérte, hogy a kérelem az apostoli szék részéről újabb beható megfontolás tárgyává fog tétetni. Ily módon az 1896,-i pápai tilalom mcgfelebbezésével sikerült egyelőre annyit elérni, hogy a száz és egy néhány gör. kath. parochiában már hosszú idő óta fennálló magyar nyelvű istentiszteleti gyakorlat továbbra is zavartalanul fennáll. A gör. kath. magyarságnak általa vezetett mozgalmáról »Emlékkönyv a gör. szert. kath. magyarok római zarándoklatáról* címen fényes kiállítású mű jelent meg. A főrendiházba 1896-ban neveztetett ki és ott a közgazdasági és közlekedésügyi bizottság s a királyi és országos fegyelmi bizottság tagja. Rövid ideig tagja volt a jegyzői karnak, de erről az állásáról idegbaja miatt kénytelen volt lemondani.