1905-1906. évi országgyűlés Fabro Henrik – Ujlaki József, szerk.: Sturm–féle országgyülési almanach 1905–1910. Budapest, 1905.

Főrendiház - XI. Ő Felsége által élethossziglan kinevezett főrendiházi tagok - Rákosi Jenő

174 pályára ment. Zichy János gróf lengyeltóti birtokán Perlaky József tiszttartó gyermekeinek tanítója és gazdasági gyakornok volt két esztendeig, 1863-ban búcsút mondott a gazdasági pályának, Budapestre jött és a következő évben hosszas küzködés után letehette az érettségi vizsgát a piaristák gimnáziumában, már előzőleg beiratkozva a jogra is. Mint első éves jogász irta »V. László« című drámáját és kezdte el »Aesopus« című híres verses színművét, amely 1860-ban került először szinre a nemzeti színházban, ahol azóta állandóan műsoron van; legújabban külföldi színpadok számára német fordításban is megjelent. Már ekkor feltűnt mint a magyar drámaírás ujabb korszakának egyik úttörője. Kemény Zsigmond báró 1867-ben meghívta a Pesti Naplóhoz, hogy anyagi gondoktól menten élhessen drámaírói hivatásának. E lapnál Salamon Ferenc örökébe lépett a »Bécsi dolgok« című rovat szerkesztésében és e rovatban végigküzdötte a kiegyezést. Nagy része volt a »Borsszem Jankó« megalapításában, 1869 végén a »Reform« című független Deák-párti lapot alapította és szerkesztette 1875-ig, a fúzióig, amikor lapja beolvadt a Pesti Naplóba. Ekkor felhagyott a politikával és idejét úgyszólván kizárólag az irodalomnak, különösen a drámairásnak szentelte. Nagy része van a Népszínház megalapításában, amelynek mint első igazgatója 1881-ig állott az élén. 1881-ben Csukássy Józseffel együtt megalapította a »Budapesti Hirlap«-ot, 1896-ban pedig az »Esti Ujság«-ot. A Magyar Tudományos Akadémia már 1892-ben levelező tagjává választotta. Gazdag irodalmi múlt után, amelynek ismertetése e könyv keretét meghaladja, működésének súlya újabban ismét inkább a hírlapirodalomra esik. Tollát előkelő ízlés mellett a nemzeti irány fanatikus kultusza jellemzi. A magyar nyelv purifikálása terén s a helyesírás reformja érdekében nevezetes munkát végzett. Alapítója és alapítása óta elnöke az »Otthon<: irók és hírlapírók körének. 1896-ban ő Felsége a magyar nemességet adományozta neki »mendszenti« előnévvel, 1902-ben pedig a főrendiház élethossziglan való tagjává nevezte ki. Tagja a naplóbiráló bizottságnak. KTTIif!£ftR SflÍNTinR bronzára- és csillárgyár Rudapest, VI. ker., lYULiUDttli ÖKlHUUn, Dessewffy-utcza 11. sz. - Telefon 2Ó-44. sz. • • • o • • « Stílszerű világítási berendezések. ••••••#