1905-1906. évi országgyűlés Fabro Henrik – Ujlaki József, szerk.: Sturm–féle országgyülési almanach 1905–1910. Budapest, 1905.

Főrendiház - XI. Ő Felsége által élethossziglan kinevezett főrendiházi tagok - Molnár Viktor - Müller Kálmán

172 1861 végéig, midőn az egyéves tisztikar s vele ő is leköszönt. Az alkotmányos éra bekövetkezése után 1869-től 1875-ig mint kormánypárti képviselő Zemplénmegye terebesi választókerületét képviselte. A minisztériumok szervezése alkalmából 1876-ban a vallás- és közoktatásügyi minisztériumhoz osztálytanácsossá nevez­tetett ki, 1873-ban pedig a honvédelmi minisztériumhoz tanácsossá léptettetett elő s e minőségben a Lipót-rend lovagkeresztjével tün­tettetett ki. Miniszteri tanácsossá történt kinevezésével egyidejűleg a tőketerebesi választókerület országgyűlési képviselőjévé válasz­totta, melyet két időszakon át, tehát az összeférhetetlenségi tör­vény életbelépéséig, képviselt. Mint miniszteri tanácsos az 1882. év elejéig szolgált, midőn Zemplénmegye főispánjává, majd az új á­szervezett főrendiház tagjává neveztetett ki. 1885-ben házasodott, nőül véve Nyéky Leonát. Ipja Wekerle Sándornak. Főispáni állá­sától 1901-ben vált meg és ez alkalommal a szent István-rend középkeresztjét kapta. A naplóbiráló bizottság tagja. Molnár Viktor az előbbinek tia, született 1853. augusztus 4-én a zemplénmegyei Gálszécsen. Tanulmányait a budai egyetemi főgimnáziumban, majd a budapesti tudományegyetemen végezte, ahol 1875-ben a jog- és államtudományok doktorává avattatott; 1887-ben ügyvédi oklevelet kapott. 1884-ben a sátoraljaújhelyi kerület szabadelvű programmal országgyűlési képviselővé választotta; e kerületet képviselte 1889. május 4-ig, amidőn Temes vármegye és Temesvár szab. kir. város főispánjává neveztetett ki. Az 1891-ben Temesváron rendezett dél­magyarországi kiállítás elnöke volt; e minőségben tett szolgála­taiért legfelsőbb teljes elismerésben részesült. 1899-ben a Lipót-rend lovagkeresztjével tüntette ki a király, 1904-ben pedig a főrendiház tagjává nevezte ki. 1892 óta miniszteri biztosa a temes-bégavölgyi vízszabályozó-társulatnak. Müller Kálmán 1849. március 8-án született Pesten és itt végezte el középiskolai, továbbá egyetemi tanulmányainak egy részét is. Mint harmad­éves medikus Bécsbe, költözött, ahol 1869-ben doktorrá avatták. Egy ideig Bamberger tanár mellett gyakornokoskodott, később

Next

/
Oldalképek
Tartalom