1905-1906. évi országgyűlés Fabro Henrik – Ujlaki József, szerk.: Sturm–féle országgyülési almanach 1905–1910. Budapest, 1905.

Főrendiház - X. A főrendiház élethossziglan megválasztott tagjai - Nyáry Jenő báró

138 koronarend középkeresztese. Az erdélyi ev. ref. egyházkerületnek hat éven át egyik főgondnoka volt, a szászvárosi ev. ref. kollégium főgondnoka, a magyar néprajzi társaság tiszt, elnöke, a hunyadmegyei történelmi és régészeti társulat elnöke s alapító tagja, az erdélyi irodalmi társaság elnöke s alapító tagja, az erdélyi magyar közművelődési egylet tiszt, elnöke s alapító tagja és irodalmi szakosztályának elnöke, a dévai állami iskolák gondnokságának elnöke, a vajdahunyadvári egylet tiszteletbeli elnöke, az alsó-fehérmegyei történeti, régészeti és természettudományi társulat, úgyszintén az »Ateneo di Scienze e lettere di Bassano« s a prágai »Wissenschaftlicher Vérein für Volkskunde und Linguistik« tiszteletbeli tagja, Patrono dcl Museo Indiano, Consigliere della Societá Nazionale per le Tradizioni populari Italiane, a protestáns irodalmi társaság igazgató-választmányi tagja, az erdélyi ref. egyh. ker. egyházi értekezletének világi elnöke, a magyar történelmi társaság alapító s választmányi tagja, a magyar heraldikai és genealógiai társaság alapító tagja, a budapesti filológiai társaság s az erdélyi muzeumegylet alapító s tiszt, tagja, a magyar földrajzi társaság s a helsingforsi finn-ugor társaság tiszt, tagja, a Deutsche Morgenlándische Gesellschaft rendes tagja. Az akadémiában, a bel- és külföldi folyóiratokban számos értekezése jelent meg, többnyire török és sémi nyelvtanulmányok. 1881-ben jelent meg »Codex Cumanicus« című latin nyelven irt nagy műve ; 1892—1895-ben szintén latin nyelven irt »Relationum Hungarorum cum oriente gentibusque orientális originis história antiquissima« című műve jelent meg két kötetben. 1890-ben a főrendiházban beszédet tartott a görög nyelv kötelező tanításának a főgimnáziumokban való meghagyása mellett. Neje Kemény Vilma bárónő. Nyáry Jenő báró 1836. február 29-én Bagonyán született. A bölcsészetet és jogot a budapesti egyetemen hallgatta és nagybátyja, Kubinyi Ferenc behatása alatt kiváló érdeklődést tanúsított a régészet iránt. Átvéve Nógrádmegyében pilinyi birtokát, ott nagy kiterjedésű őstemetőt fedezett fel; Rómer Florissal, tovább kutatandó, beutazta egész Felső-Magyarországot, itt-ott ásatásokat eszközölt és ezek eredményeit szaklapokban közölte. Egyik kiváló közleménye a