1905-1906. évi országgyűlés Fabro Henrik – Ujlaki József, szerk.: Sturm–féle országgyülési almanach 1905–1910. Budapest, 1905.

Főrendiház - X. A főrendiház élethossziglan megválasztott tagjai - Festetics Vilmos gróf - Ifj. Huszár Károly báró - Jósika Samu báró

136 ismét a főrendiházban gyakorolja politikai jogait. A közjogi és törvénykezési bizottság tagja. 1904-ben az általa szervezendő m. kir. darabant-testőrség kapitányává neveztetett ki. Három leánya és egy fia van ; előbbiek Gcrliczy Ferenc báró cs. és kir. kamaráshoz, rajeczi Burián István báró közös pénzügyminiszterhez és Korniss Károly grófhoz mentek férjhez. Imre nevű fia pedig sz. k. hohvédhuszárfőhadnagy és Baranya vármegye és Pécs sz. kir. város főispánja. Festetics Vilmos gróf 1848. november 19-én Bécsben született a déghi ágból. Jogi tanulmányait Pozsonyban végezte és ott az államvizsgát is letette, majd a földmívelésügyi minisztériumhoz került, ahol négy éven át mint t. fogalmazó dolgozott. A toponári és gázlói Festeticsbirtokok társtulajdonosa. Cs. és kir. kamarás. Ifj. Huszár Károly báró 1859. június 12-én Kolozsváron született ősi székely családból, melyet a kövesdi Boér-család egyik tagja, József, alapított, aki 1730-ban felvette a Huszár nevet, midőn a bárói méltóságra emeltetett. Atyja, Huszár Károly báró sokáig országgyűlési képviselő volt. 18<S4-ben kamarási méltóságot kapott. Birja a magyarfúlpesi és abafájai uradalmakat, amelyek közül az utóbbi 1651 óta van a család birtokában. Neje Nemes Mária grófnő. Jósika Samu báró született 1848. augusztus 23-án Salzburgban. Iskoláit Nagyszebenben, Parisban és Stonehouseban végezte. A jogi tanfolyamot Pozsonyban és Kolozsváron hallgatta. 1870-ben Hunyadmegyében, majd 1872-ben Kolozsmegyében tiszteletbeli főjegyzővé neveztetett ki. A megyei közéletben élénken reszt vett s Kolozsmegye közigazgatási bizottságának 1878-tól kezdve tagja volt. 1879-ben az erdélyi gazdasági egylet alelnökévé választotta. 1889-bea a főrendiház élethossziglani tagja lett. 1885. július 27-én Kolozsmegye főispánjává neveztetett ki, mely állásáról 1888. március havában lemondott. 1885-ben az erdélyi r. kath. status alelnökévé, 1890-ben elnökévé választatott. 1887 ben cs. és kir.