1905-1906. évi országgyűlés Fabro Henrik – Ujlaki József, szerk.: Sturm–féle országgyülési almanach 1905–1910. Budapest, 1905.

Főrendiház - IX. Örökös jogon - B) Grófok - Zichy Gyula

114 »A zene«, »A tündérek tava« ballada, »Zách Klára«, »Lisztinduló«, »Verbunkos«, »P"tudes«, Beethoven-, Mozart-, Chopin-, Mendelsohn-, Liszt-átiratok balkézre, »Chaconne« Bachtól, »Polonaise Chopin A-dur«, »Nagy Tannháuser-phantasia«, »Sonata« balkézre, »Divertimento-Serenade«, »Magyar rapszodiák«,-»Magyar ábránd«, »Rákóczi-induló« fantázia, »Don Juan« fantázia, »Zongora-verseny« (balkézre zenekarral) megjelentek budapesti, lipcsei, párisi, hamburgi, berlini kiadóknál. 1896-ban mutatták be »Alár« című operáját a budapesti operaházban, 1898 tavaszán pedig Karlsruheban és 1898. május 3-án Berlinben az udvari operaházban a német császár jelenlétében. »Roland mester« című operája 1898. január 10-én került szinre a budapesti operaházban, azóta több hazai és külföldi színpadon aratott fényes sikert, ú. m. Pozsonyban, Kolozsváron, Prágában, Hamburgban, Braunschweigban, Antwerpenben és Magdeburgban. 1904-ben »Gemma« című tánckölteményét mutatta be a budapesti operaház. 1876 óta a Nemzeti Zenede elnöke, 1882-ben kamarás, 1884-ben a Lipót-rend lovagkeresztese lett, azonfelül számos külföldi rendjel tulajdonosa. 1891. február 1-én a m. kir. operaház intendánsa lett, de 1894-ben nejének, Karátsonyi Melanie grófnőnek elhalálozása folytán lemondott intendánsi állásáról, miután a valóságos belső titkos tanácsosi címet elnyerte volt. 1901-ben ő Felsége a Ferenc Józsefrend nagykeresztjével tüntette ki a zeneirodalom terén szerzett érdemeiért. A pénzügyi bizottság tagja. Zichy Gyula 1871. november 7-én született Nagylángon; János gróf fia. Theologiai pályán van, ahol fiatal kora dacára már magas méltóságot tölt be ; Rómában él, a pápa ő Szentségének káplánja. 1901-ben tagja volt annak a pápai küldöttségnek, amely a krakkói hercegpüspök és a prágai hercegérsek számára a biborosi kalapot Budapestre hozta. Ez év októberében a pápa valóságos és szolgálatot tevő kamarásává nevezte ki; az utolsó háromszáz esztendő alatt ő a második magyar ember az anticamera segretában. (Az első szintén Zichy gróf volt, az 1883-ban elhunyt Ferenc.)