1905-1906. évi országgyűlés Fabro Henrik – Ujlaki József, szerk.: Sturm–féle országgyülési almanach 1905–1910. Budapest, 1905.

Főrendiház - II. A latin és görög szertartású római katholikus egyháznagyok - Szabó János

27 ben állott Jellasiccsal, Kulmerrel, Ozegovics Metellel s a horvátszláv ügyet olyan buzgón felkarolta, hogy 1849-ben, 34 éves korában, djakovári püspökké lett. A reakció ideje alatt buzgón működött azon, hogy a háború súlyos következményeit enyhítse. looO-től mint a »Matica illyrika« tagja sokat tett a szlávok művelődésének emelésére; az ő költségén jelent meg Kanavelics Péter müve : »Sveti Jan biskup trogurski« ; számos becses művet ajándékozott a délszláv akadémiának ; nagyszerű képtárt ajándékozott e

gy horvát nemzeti múzeum céljaira és sok áldozatot hozott a tanügy érdekében. 1858 ban valóságos belső titkos tanácsos lett. 1859-be n Rómába utazott, 1860-ban a megerősített birodalmi gyűlés tagja volt s mint ilyen élénken részt vett a tanácskozásokban, az egységes birodalmi eszme hívének vallva magát. AzQÍ,a teljesen a politikára adta magát; vezérszerepet játszott a horvát turtománygyülésen és megválasztatott a horvát kiegyezési bizottság elnökévé. A magyar-horvát kiegyezés éveiben az ellenzék, a panhorvát-párt élén állt. Részt vett az 1869 70-i vatikáni zsinatban és élesen kikelt a jezsuiták ellen. A zágrábi érsekségtől 1870-ben elesve, még elkeseredettebb oppozíciót fejtett ki a magyarok ellen. Djakovári székhelyére visszavonulva, élénk figyelemmel kiséri az eseményeket, csak ritkán jő a védősége alatt álló délszláv tudományos és művészeti akadémia üléseire Zágrábba, de a magyarellenes ellenzéknek ma is oszlopa s politikai és társadalmi téren egyaránt hatalmas agitátorként szerepel. Az 1888-ban Kievben tartott jubiláris ünnepélyre küldött távirata miatt ő Felsége a bclovári tisztelgések alkalmával élesen megrótta. Pápai trónálló, római gróf, a nándorfehérvári és szendrői egyházmegye helynöke, stb., a zágrábi tudomományos akadémia védnöke. A boszniai és szerémi egyházmegyék püspökének is nevezi magát. Szabó János szamosújvári g. k. püspök Biharban született 1836-ban. Tanulmányait Nagyváradon kezdte, majd a theologiai pályára lépett. Aránylag gyorsan haladt a kanonokságig, miután megelőzőleg a hittudományok tudorságát