1901-1905. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Országgyülési almanach 1901–1906. Budapest, 1901.

Főrendiház - IX. Örökös jogon - B) Grófok - Nádasdy Tamás - Nákó Kálmán

103 a szokásos kiállításokat c nemben ő rendezte. 1883-ban az ő indítványára alakult meg a Stefánia yacht-egylet, mely új élénkséget kölcsönzött Balaton-Fürednek. Az első vitorlás yachtot ő rendelte meg Young balatonfüredi hajógyárában, s erre több fiatul főúr követte példáját. A Balaton-egylet érdemeiért alelnökévé választotta. Eveken át versenybirája volt a magyar lovar-egyletnek; e tisztéről azonban 1885-ben lemondott. A hatvanas években családi színei állandók voltak a gyepen. A hetvenes évek kezdetétől egész 1880-ig Agárdon nagyszabású parforce-vadaszatokat rendezett; híres carriére-falkával rendelkezett, jelenleg a budapesti rókakopó-falkatársulat masterje. Neje, Zichy Ilona grófnő, elhalt 1873-ban. 1896-ban valóságos belső titkos tanácsos lett. A királyi és országos legfőbb fegyelmi bíróság, a pénzügyi és a mentelmi bizottság tagja. Nádasdy Tamás 1870. szeptember 12-én született; Ferencz gróf fia. Cs. és kir. kamarás és tart. hadnagy a Nádasdy-huszár-ezredben. Nákó Kálmán 1822. február 22-én született. Torontálmegyei virilista. Már nagyatyja, Kristóf gróf, sokat fáradozott a hazai mezőgazdaság emelése érdekében ; nagyszentmiklósi uradalmában 1799-ben földmíves-iskolát alapított, mely az ötvenes évekig fennállott, de az úrbéri átalakulások folytán megszűnt. Kálmán gróf 1864-ben új életre keltette az iskolát, melyet gazdag javadalmazással látott el1842-ben kelt egybe dobokai Gyertyánffy Bertával, korunk egyik leggeniálisabb és legműveltebb hölgyével, a ki nemcsak elismert zongoraművésznő volt — különösen kitűnt azon a hangversenyen, melyet főrangú műkedvelők a Horvátországban uralkodott éhínség enyhítése végett rendeztek •*—, hanem a festészet terén, különösen a nemzeti typusok megkapó fölfogása által, annyira remekelt, hogy egyik képe — a czigánynő — a bécsi műtörténelmi múzeumban talált helyet. Gróf Nákó Kálmán csak neje halála után, 1882-ben lépett a közpályára. Az ő érdeme főleg az Aranka csatornázási társulat megalakítása, a mely Torontálban a maga nemében úttörő volt. Nagy-Szent-Miklóson neje emlékére és neve alatt 40