1901-1905. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Országgyülési almanach 1901–1906. Budapest, 1901.

Főrendiház - IV. Az evangélikus református, az ágostai hitv. evangélikus és az unitárius egyházhivatalban legidősebb három-hárompüspöke, illetve főgondnoka és felügyelője - Szász Károly

50 Szász Károly, a dunamelléki ev. ref. egyházkerület püspöke, a jelenkori magyar költők egyik legjelesebbje, született 1829, június 15-én Nagy-Enyeden, hol atyja, a hírneves tanár, vezetése alatt végezte tanulmányait. Költői hajlamai már korán mutatkoztak. 1846-ban nyerte első pályadíját, az »Eletképek«-ben kitűzött négy aranyat »Szabad székely dalá«-val; ettől számíthatja költői pályáját. 1848-ban »Murány hölgye« czímű költői beszélyével a Kisfalud}'­társaság díját nyerte ; de az, beállván a zajos idők, kéziratban maradt. Ugyanakkor Pestre költözvén atyjával, kit báró Eötvös Józseí államtitkárul szólított ministeriumába, itt megismerkedett Petőfivel, Jókaival, Vörösmartyval. 1849-ben követte a kormányt Debreczenbe mint fogalmazó a vallásügyi ministeriumban, a hol ugyanakkor Tisza Kálmán is e minőségben működött; azon év tavaszán a hadseregbe lépett és ott utászhadnagygyá neveztetett ki. A háború végével letette a fegyvert s szabadulván, nevelői álláshoz jutott úri házaknál, Tisza-Roffon és Gömörmegyében. 1851. tavaszán letette a theologiai vizsgát s'Apostol Pál tiszán­inneni superintendens kezeibe tette le a papi esküt. Még azon évben Nagy-Kőrösre hivták meg a magyar nyelv és irodalom tanárának, de ő e tanszéket szívesen cserélte föl a mathematikai­val, hogy amarra Arany Jánost nyerhesse meg az egyház és az iskola. 1852. április 15-én nőül vette unokahugát, Szász Pólit, ki Iduna név alatt sikerült költeményeket tett közzé, ki azonban már 1853. július 17-én elhalt. Férje neki a többi közt »Iduna« czímű gyönyörű költeményével s Iduna dalai kiadásával állított emléket. Még azon évben atyját is elveszítvén, hogy édes anyjának segít­ségére lehessen, elfogadta a kézdivásárhelyi egyház meghívását lelkészi állásra, melyben három évig működött; azután Kún-Szent­Miklóson és Szabadszálláson viselt lelkészi hivatalt, honnan 1865­ben országgyűlési képviselőnek választatván, a Deák-párthoz csatlakozott; irta az »Egy képviselő naplójegyzetei «-t; az alkot­mány visszaállításával pedig osztálytanácsossá neveztetett ki az újonnan felállított vallás- és közoktatásügyi ministeriumba. 1869" ben e hivatalos jelleg megtartása mellett pestmegyei, 1872-ben jászkunság! tanfelügyelővé neveztetett ki. 1876 óta ministeri tana-

Next

/
Oldalképek
Tartalom