1901-1905. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Országgyülési almanach 1901–1906. Budapest, 1901.

Főrendiház - IV. Az evangélikus református, az ágostai hitv. evangélikus és az unitárius egyházhivatalban legidősebb három-hárompüspöke, illetve főgondnoka és felügyelője - Kiss Áron

45 iskolában folytatta és fejezte be. Azután a keszthelyi Georgikonban és a magyaróvári gazdasági intézetben nyert oklevelet. Mint önkéntes a győri 9. és a bécsi 5. huszárezrednél szolgált, s mind ;i két helyen kitűnő ininősitvényt kapott; végezte a népfelkelő tiszti tanfolyamot, szintén kitűnő eredménynycl ; két izben aktiválásra is felszólíttatott. 1873-ban átvette atyjától a lőrintei birtokot, 1885-ben pedig, atyja halála után, rászállott a hathalmi gazdaság is, mely helyen mintagazdaságút létesített. A vármegyei ügyekben mint törvényhatóisági bizottsági tag és mint közigazgatási bizottsági tag élénk részt vesz ; három év óta bírája Gicz kisközségnek. Egyházának érdekeit mindig nagy buzgalommal és mindig kiváló eredményekkel szolgálta. Először mint ajkai és bakonytamásii, majd mint zalai egyházközségi felügyelő, azután mint egyházkerületi gyámintézeti világi elnök működött. A zalai egyházmegye neki köszönheti új életrekelését. Mint a dunántúli ág. ev. egyházkerületi gyámintézet elnöke, reszt vett a Gusztáv Adolf-egylet berlini jubiláris nagygyűlésén, a melyen megezáfolta az erdélyi szászok azon alaptalan vádját, hogy a hazai ev. gyámintézet jótékonyságából a nemzetiségeket kizárja. Egyházi és iskolai czélokra több rendbeli nagy alapítványt tett. 1899. november 29-én a dunántúli ág. hitv. ev. egyházkerület felügyelőjévé választották és mint ilyen 1901. márczius 23-án kelt kir. meghívólevéllel meghivatott a főrendiházba. Irodalmi téren is működik. Szaklapokban, napilapokban jelennek meg czikkei, a melyek aktuális kérdéseket tárgyalnak. Tanulmányokat irt egyebek közt a ehequc-rendszerről, a kivándorlásról, a mely utóbbiért a vármegye köszönetet szavazott neki, stb. 1S9S. augusztus 18-án a köztéren teljesített szolgálatai jutalmául ő Felsége a Fercncz József-rend lovagkeresztjével tüntette ki. Kiss Aron, a tiszántúli ev. ref. egyházkerület püspöke. született a szatmármegyei Kis-Naményban 1815. november 20-án. Szülőföldjén tanult, azután Szatmáron, később Sárospatakon. 1839-től 1843-ig tanítókáplán volt Szatmáron. Ekkor porcsalmai lelkész lett. A szatmári egyházmegye 1848-ban főjegyzőjévé, 1860-ban esperessé tette. Mint főjegyző egyházmegyéje megbízásából jelen volt az 1848: XX. t.-ez. tárgyában Eötvös József báró