1901-1905. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Országgyülési almanach 1901–1906. Budapest, 1901.

Főrendiház - IV. Az evangélikus református, az ágostai hitv. evangélikus és az unitárius egyházhivatalban legidősebb három-hárompüspöke, illetve főgondnoka és felügyelője - id. Dániel Gábor

13 totta, minek folytán a püspökség székhelye is oda helyeztetett át 1895-ben. A főrendiháznak 1894-ben, Teutsch György Dánielnek, az erdélyi ág. ev. egyház püspökének halála után, lett tagjáva. Az ezredéves ünnepélyek alkalmával a II. oszt. vaskorona-rendet nyerte. 1897-ben a rostocki tudományos egyetemen a theologia doctorának neveztetett ki ; 1898-ban a magyarhoni egyetemes evang. egyházi gyámintézet elnökévé választották. Ezen minőségében képviseli a magyarhoni ág. hitv. ev. egyház ügyeit a jótékonyezélú s világhírű Gusztáv Adolf-cgylctnél. id. Dániel Gábor az unitárius egyház logondnoka 1824. április 21-én született Háromszékmegyében Árkoson. Iskolai tanulmányait Marosvásárhelyt bevégezvén, 1843-ban Európa nyugoti országaiban tanulmányutat tett. Haza érkezvén, 1844-ben felesküdt a kir. táblai kanczelláriára, hol jogi tanulmányait folytatva, a szokásos jogtudományi szigorlatot 1845-ben letette s még az évben Marosszéknek és Küküllomegyének hites ülnökévé és becsületbeli jegyzőjévé jegyzőkönyvileg felvétetett. 1846-ban az erdélyi kormányszékhez Kolozsvárt tiszteletbeli fogalmazó-gyakornokká és ugyanazon év augusztus havában ugyanazon minőségben az erdélyi udvari kanczelláriához neveztetett ki Bécsbe, a hol 1848-ig szolgált. Atyja halála után jószágai kezelése végett haza jött. Az agyagfalvi hires székelygyűléscn mint segédkormánybiztos bizatott meg a magyar-hermányi vasgyár megmotozásával és a gyár az ő írásbeli rendeletére két ágyút öntött, melyet a székelység a későbbi csatározásokban sikerrel használt az oláh és szász felkelők megijesztésére. Ezen ágyuk öntetéseért a szabadságharcz után üldözték is s nagyobb büntetés alól csakis úgy menekült, hogy pár hónapig az érdividéki alkirálybiróságot kellett folytatnia. Hivataláról csakhamar lemondott s azóta gazdaságának élt. 18(51-ben Udvarhelyszék ideiglenes főkirálybirójává neveztetett ki, de a kormány alkotmányellenes eljárása miatt már egy év múlva lemondott. 1862-ben Thaly Kálmánnal »Történelmi kalászoké czímen kiadta a családi levéltárában lévő néhány, Rákóczy Eerencz korára vonatkozó .okmányt. 1803-ban a hírhedett nagyszebeni Landtagra a homoródi kerület küldte; de a többi magyar és székely képviselőkkel egyetértve, ama törvénytelen gyülekezésben részt nem vett. 1865-ben a Mailáth-