1901-1905. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Országgyülési almanach 1901–1906. Budapest, 1901.

Képviselőház - A) Magyarországiak - Ugron János

385 fogadta el. 1887-ben a kecskeméti I. és az oklándi kerületben gyó'zött s a" utóbbi mandátumról mondott le. 1892-ben Szatmáron és Kecskemét I. kerületében választatott meg, de a szatmári kerület megbízását tartotta meg. Az 1887-iki országgyűlés utolsó ülésszakában tizenhetedmagával kivált a függetlenségi pártból és megalakította a 48-as pártot. Ugyanebbe az időbe esik első szereplése a dclegáczióban, nemkülönben a Szapáry-féle közigazgatási törvényjavaslat obstruálása. Az egyházpolitikai javaslatok egy részét, főleg a polgári házasságkötés kötelező formáját, mindvégig hevesen ellenezte híveinek élén, a kiknek legnagyobb része a következő (1896-ikj) választásoknál vele együtt kibuktak. A képviselőházban a múlt országgyűlésen csak akkor kapott helyet, midőn Bánffy báró lemondása után az ő kerülete egyhangúlag választotta meg 1899. márczius 26-án. Ekkor ismét elfoglalta helyét az 1896. választások alatt igen megfogyott pártja elén és a kormánynyal szemben merev ellenzéki álláspontot foglalt el. Az utolsó három dclegáczióban részt vett és ott is merev ellenzéki szerepet vitt a közös ministerium iránt bizalmatlanságát kifejezve és a hármasszövetség felett éles kritikát mondva. A kath. autonómiai kongresszuson a kisebbség élén áll. Az utolsó választások alkalmával többszörös lemondása daczára a szilágysomlyói kerület újra egyhangúlag választotta meg. Ugron János, Udvarhelymegye, Székely-Udvarhely kerület 1856-ban született Udvarhelymegye Magyar-Dálya községében. Középiskoláit Székely-Udvarhelyt, a jogi tanulmányait pedig Budapesten végezte. 1878-ban katonai kötelezettségnek is eleget téve, bögözi birtokán telepedett meg, hol gazdasága vezetése mellett főleg egyházi és népoktatási ügyekkel foglalkozott, de élénk részt vett a megyei közéletben is. Vármegyéje csakhamar megyei közszolgálatra szólította, mire 1890-ben a megyei első aljegyzői állást foglalta el, a honnan 1892-ben a megye közbizalma az alispáni székbe emelte. Alispánsága alatt ipari és gazdasági hitelszövetkezeteket szervezett, olvasó-köröket, népkönyvtárakat alakított, stb. A volt nemzeti pártnak lévén híve, az 1896-ikj zajos képviselőválasztások után alispáni állását odahagyta és Képviselőház. 26