1901-1905. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Országgyülési almanach 1901–1906. Budapest, 1901.

Képviselőház - A) Magyarországiak - Teleki Sándor gróf - Thaly Ferencz - Thaly Kálmán

380 János«, melyet vagy 40 kötet, főleg a Rákóczi-korra vonatkozó nagyobb mű követett. Az akadémia nemsokára levelező tagjává választotta. Az alkotmányos ministerium helyreállítása után hivatalt vállalt s a honvédelmi ministeriumban osztálytanácsosi állast töltött be. Politikai elvei miatt azonban mint ministeri tanácsos megvált állasától s ez időtől fogva mint a történelmi társaságnak, melynek alapítói közé tartozik, titkára és a »Századok« szerkesztője, kiválóan tanulmányainak élt. Egészségi okokból egy időre Pozsonyba tette át lakását s élére állt a pozsonymegyei régészeti egyesületnek és a Toldy-körnek. 1878-ban a főváros IX. kerülete képviselővé választotta függctlenségipárti programmal; 1881-ben ugyanezen kerületben kisebbségben maradt Kemény Gábor báró minister ellenében, de közben a debreczeni I. kerület mandátuma megüresedvén, elnyerte azt s azóta e kerületet képviseli ; az 1901. évi választásoknál már hatodízben választotta meg e kerület. Az akadémia 1880-ban rendes tagjává választotta: 1898-ban az akadémia történelmi bizottságának elnöke lett. 1869 óta tagja a milanói és turini tudományos akadémiáknak ; Viktor Emánuel király tudományos érdemeiért a San Maurizio-rend tiszti lovagkeresztjével tüntette ki. 1888 őszszel, konstantinápolyi első utazása alkalmával a török szultán a Medjidje-rend csillagos nagy commandeur jelvényeinek adományozásával tüntette ki. A magyar történelmi társulat 1889-ben harmadelnökévé választotta; 1894 óta első alelnöke e társulatnak; 1889 óta az orsz függetlenségi párt első alelnöke. Ugyancsak 1889-ben Konstantinápolyban fölfedezte II. Rákóczi Ferencz hamvait s könyvet adott ki azokról s Rodostóról, és egyszersmind a hamvak hazahozatalát sürgette az országgyűlésen, s ezt a ház egyhangúlag el is határozta. Kossuth 90. születésnapjára a 25 függetlenségi képviselőből álló üdvözlő küldöttséget ő vezette Turinba. Az ezredéves kiállítás előkészítésében és rendezésében igen tevékenyen közreműködött, s nemcsak a regnicoláris deputatiónak, hanem a nyolcztagú végrehajtó bizottságnak is tagja, valamint a kiállítás történelmi főcsoportjának alelnöke volt. Az ország hét nevezetes pontján létesített millenáris emlékoszlopok felállítását az ő indítványára határozta el egyhangúlag a törvényhozás. Ezen emlékművek helyeit, mint ministerelnöki biztos, ő jelölte ki személyesen mind a hét