1901-1905. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Országgyülési almanach 1901–1906. Budapest, 1901.

Képviselőház - A) Magyarországiak - Székely György - Széll Kálmán

372 pénzügyi politikával nem értett egyet és ennek kifejezést is adott az ország előtt. Nemsokara megalkotta a magyar jelzáloghitel­bankot s ennek és a leszámítoló banknak igazgatósági elnöke lett. 1887-ben Kőszegen tartott nagyszabású programmbeszédében kifejté azon eszméket, a melyek később a pénzügyi rendezésben főleg a szeszadó- és a regaletörvényben érvényre jutottak. A pénzügyi tárczával ezentúl is, úgy mint korábban, ismételten megkináltatott, de azt el nem fogadta. Időközben ő Felsége a valóságos belső titkos tanácsosi méltóságot adományozta neki. Számos éven át a delegatio és a pénzügyi bizottság tagja; 1892­1896-ig ezen utóbbi bizottságnak elnöke. 1896-ban a pénzügyi hizottságban többé nem kívánván jelöltetni, a közigazgatási bizott­ság elnöke lett. Reszt vett a valuta-szabályozás tárgyában egybe­hívott országos enquéteben, a hol tartott beszédei újból megerő­sítették azon tekintélyt és súlyt, a melyet régóta minden fontos es nehéz kérdésekben való nyilatkozatainak tulajdonít az egész ország. A közügyek terén szerzett érdemeinek elismeréséül IS',ló­ban a Lipót-rend nagykeresztjével lett kitüntetve. Elnöke volt az 1892 : XXI. t.-cz. értelmében kiküldött országos ellenőrző bizott­ságnak, továbbá a millenniumi országos bizottságnak és az l.SiMi­és 1898-ban Budapesten ülésezett delegatiónak. Ezen nagyszabású tevékenység mellett s eltekintve úttörő munkásságától a mező­gazdaság s különösen az állattenyésztés terén, a melynek ered­ménye a világhírű rátót-héraházi stementhali törzstenyészet, még nemzeti culturális czélok előmozdítására is időt szakított magá­nak, több év óta nagy gonddal vezetvén a Dunántúli Közműve­lődési Egyesület ügyeit. A közművelődési egyesületek 1896-iki congressusán egyik társelnök volt. Az 1896-ban Budapestén tar­tott interparlamentáris confercntia magyar csoportjának elnöke volt és a conferentian elmondott fényes beszédei általános feltűnést keltettek. Végre elnöke volt 1896 —1898-ig az országos quota-bizott­ságnak, a melynek munkálataira irányadó és döntő befolyást vett. A fent említett, 1880-ban tartott nagy beszéden kivül első ministersége után a házban csak elvétve hallatta szavát; 1897 végétől a bel­politikai események által újra vezérszerepet kényszerült vállalni. Midőn ugyanis ;i szabadelvű párt harcziasabb elemei az ellenzék oh­Structiót erőszakos eszközökkel is hajlandók voltak megtörni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom