1901-1905. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Országgyülési almanach 1901–1906. Budapest, 1901.

Főrendiház - II. A latin és görög szertartású római katholikus egyháznagyok - Vaszary Kolos

32 Vaszary Kolos bibornok, esztergomi r. k. érsek, Magyarország herczegprimása, 1832. február 12-én Keszthelyen született szegény családból. Otthon, majd Pannonhalmán tanult s 1854-ben a benczések rendjének tagja lett. Ugyanekkor Komáromba küldetett, mint a történelem és latin nyelv tanára. 1856-ban rendtar.ár Pápán; itt ismerkedett meg Füssy Tamással, a kivel egy »Egyetemes történelem« megírásához fogott és együtt alapították 1857-ben a »Magyar Plutarch«-ot. Ez időre esnek számos tanügyi, kritikai és egyházi tárgyú czikkei különféle szaklapokban. A hatvanas évek elején tevékeny szerepet játszott a politika terén is. 1861-ben az esztergomi főgymnasium tanára volt; mint ilyen irta meg 1863-ban »Világtörténelmét* (3 kötetben); 1865-ben átdolgozta középiskolai használatra Horváth Mihály »Magyarok története* czímű művét. 1864-ben »Várnai csata« czímen nagy monográfiát írt. 1869-ben a győri főgymnasium igazgatójává neveztetett ki s ez időben is élénk irodalmi tevékenységet fejtett ki. 1884-ben ünnepelte tanári működése 30 éves jubileumát ; akkor kapta a Ferencz József-rend lovagkeresztjét. 1885 tavaszán pannonhalmi főapát lett. Mint főapát nagy tevékenységet fejtett ki a rend szellemi és anyagi ügyeinek fejlesztésében. Főapátsága alatt létesült a győri főgymnasiumi épület, mely az országnak legszebb ilynemű épületei közé tartozik. Alatta egyesült a zalavári apátság a pannonhalmi főapátsággal. Kiváló gondot fordított a közép- és népiskolai tanügy fejlesztésére. Szent-Iványon és Zala-Apátiban új leányiskolákat létesített és vezetésüket irgalmas nővérekre bizta. Varsanyban és Tömördön is új iskolákat építtetett. Stílszerűen megújíttatta a régi apátsági templomot Tihanyban ; azonkívül restauráltatta a tényői, péterdi, ravazdi, bársonyosi, szentiványi templomokat, Radán pedig egészen új templomot építtetett. A rend tulajdonát képező balatonfüredi fürdőt oagy költséggel újból berendezte és a közönség kényelmére való tekintettel gazdagon fölszerelte ; azonkívül a rend birtokain igen sok és a gazdálkodás követelményeinek megfelelő épületet emeltetett. Sokoldalú érdemeinek elismeréséül ő Felsége 1891. júniusban a Ferencz József-rend nagykeresztjével tüntette ki s ugyanazon évi október hó 27-én kelt kegyelmes legfelsőbb kézirattal