1901-1905. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Országgyülési almanach 1901–1906. Budapest, 1901.

Képviselőház - A) Magyarországiak - Sréter Alfréd - Stájevics János - Steiner Ferencz

364 met látogatta, a hol magyar egyesületet is alapított. Katonai szolgálata alatt kilencz hónapot töltött a boszniai hadjáratban. 1879ben Temesváron a városi gyógyszertár tulajdonosa lett s e téren működött 1886-ig, a mely időtől fogva kizárólag a közügyeknek szentelte életét. A nyolezvanas évek elején ugyanis a Schulverein rávetette magát a nemzetiséglakta délvidék középpontjára, Temesvárra. E nemzetellenes merénylet meggátlására alakultak ekkor a hazafias szellem terjesztésére hivatott különféle társadalmi egyesületek, a melyeknek megteremtésében és vezetésében főszerepe volt; jelenleg is elnöke a magyar nyelvterjesztő egyesületnek, a melynek élén, valamint a szinpártoló-egyesület, a temesvár-gyárvárosi magvar társaskör vezetésében eredményes munkát végez ; minden hazafias és humánus intézmény megteremtésében és fejlesztésében vezető szerepet visz ; neki köszönhető többek között a magyar színészet állandósítása Temesváron, mint a hogy munkálkodása egyáltalában szoros kapcsolatban van Temesvár gyors magyarosodásával. A 48-as honvédek sorsát szívén viselve s minden működésében tanúsított hazafias áldozatkészségével támogatva, a temesvármegyei honvédegylet tiszteletbeli tagjává választotta ; az ő kezdeményezésére és fáradozása folytán állítottak a Temesvár védelmében elesett honvédeknek emléket s jelentékeny része van a szabadfalui határon Bem táborozását és Petőfi ottidőzését megörökítő emlék felállításában. 1883-ban Temesvár városi törvényhatósági bizottságának tagja lett s buzgón részt vesz a városi közügyek intézésében. Egyik megalapítója volt 1884-ben a délvidéki egyesült mérsékelt ellenzéki, később nemzeti partnak, a melynek titkára lett; pártja elveinek terjesztésére 1892-ben megalapította a »Délvidéki Ellenó'r«-t, a melyet az 1896. évi választások után való megszüntetéséig szerkesztett; egyik megalapítója a Temesváron megjelenő »Südungarische Reform« czimu politikai napilapnak. Nemzeti párti programmal 1887-ben és 1892-ben is fellépett a kisbecskereki kerületben, de kisebbségben maradt, míg 1901. augusztus 19-én nagy szótöbbséggel, az általános választásokon pedig egyhangúlag megválasztották szabadelvű párti programm alapján. A gazdasági bizottság tagja.