1901-1905. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Országgyülési almanach 1901–1906. Budapest, 1901.

Képviselőház - A) Magyarországiak - Sághy Gyula - Sándor József

353 Sághy Gyula, Pozsonymegye, Somorja kerület 1844. május 8-án született Edelényben, Borsodmegyében. A közép­iskolát Egerben kezdte és folytatta Esztergomban. A jogi tan­folyamot a budapesti egyetemen hallgatta, mire külföldre ment s a heidelbergi egyetemnek három évig volt hallgatója. 1866-ban letette az ügyvédi vizsgát. 1868-ban kinevezték a győri jog­akadémiához rendes tanárrá, mely állást két évig viselte, a mikor is a budapesti egyetemre rendkívüli tanárrá nevezték ki; 1872-ben rendes tanár lett. Ez időtől kezdve sűrűn jelentek meg kisebb­nagyobb dolgozatai, a melyek fontosabb jogi kérdésekkel foglal­koztak. Terjedelmesebb munkái : »A római ősalkotmány« és »A kötelmi jogról«. Képviselővé 1884-ben választották Dunaszerda­helyen ; az 1887-iki országgyűlésnek nem volt tagja; 1892-ben és 1896-ban a nemzeti párt programmja alapján a somorjai kerület­ben választatott meg. Az utolsó fúzió alkalmával a szabadelvű párt tagja lett és mint ilyen választatott újra 1901-ben. Tagja az igazságügyi és közoktatási bizottságnak. Sándor József, Háromszékmegye, Kovászna kerület született 1853. nov. 27-én, ősrégi székely primőr-családból. A gymnasiumot Nagy-Enyeden, egyetemi tanulmányait pedig a buda­pesti és kolozsvári egyetemeken végezte. Budapesti egyetemi hall­gató korában pályadíjat nyert »Deák Ferencz halálá«-ról írt ódá­jával. Kolozsvárt már egyetemi hallgató korában segédszerkesz­tője volt a szabadelvűpárti »Kolozsvári Közlöny«-nek és szerkesz­tője a »Protestáns Közlöny«-nek ; később alapította az »Ifjú Erdély« czímű közgazdasági lapot, mely különösen a Romániával folytatott vámháború alatt tett nagy szolgálatot. Az E. M. K. E.­nek, melynek megindulta óta titkára, később főtitkára és tisztelet­beli alelnöke lett. Megalakította az Erdélyrészi Kárpát-Egyesületet, melynek dísztagja és alelnöke. Rendezett több iparkiállítást. A romániai ref. missiói egyházmegye főgondnoka s mint ilyen az erdélyi ref. egyházkerületi közgyűlésnek rendes tagja. Mint Kolozs­vár sz. kir. varos törvényhatósági bizottságának tagja megalapí­totta az u. n. városi pártot, mely nagy sikert ért el a város ügyei i'endezése körül. Tervezője és főszerkesztője volt Erdély első Képviselőház. 23

Next

/
Oldalképek
Tartalom