1901-1905. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Országgyülési almanach 1901–1906. Budapest, 1901.

Képviselőház - A) Magyarországiak - Perczel Dezső

337 Urániának, melyekkel új genret honosított meg. A Kisfaludy­társaság 1901-ben tagjai közé választotta. Jelenleg a »Pesti Napló« novellistája. A szabadelvű párt híve. Tagja a könyvtári bizott­ságnak. Perczel Dezső, Tolnamegye, Bonyhád kerület született 1848. január hó 18-án Szegzárdon, hol atyja, néhai Perczel Béla, későbbi m. kir. igazságügyminister, akkor Tolnavár­megye alispánja volt. Jogi tanulmányait a budapesti egyetemen végezvén, ügyvédi oklevelet nyert. Közigazgatási pályáját 1868. augusztus havában kezdte meg, mint Baranyavármegye tisztelet­beli aljegyzője; 1869-ben harmadaljegyző, majd fokozatosan másod- és első aljegyző lett és tevékeny részt vett a köztörvény­hatóságok rendezéséről szóló 1870. évi XL1 1. t.-ezikk végrehajtási munkálataiban. Az ezen törvény alapján megejtett első tisztújítás alkalmával 1871-hen a völgységi járás szolgabirájáva választatott, mely közigazgatási járás jelenlegi kerületét is képezi. 1877. márczius havában Tolnamegye alispánjává választatván, az 1878. es 1884. évi általános tisztújítások alkalmával mindenkor egy­hangúlag emelte őt megyéje közönsége e legfőbb tisztségre. Megyéje igazgatását magas színvonalra emelte ; főkép a megye közlekedési viszonyainak fejlesztése körül szerzett magának nagy érdemeket ; kiváló része volt a budapest-pécsi és a szegzard­rétszilasi vasú} létrehozásában. 1887-ben a bonyhádi és pinczehelyi kerület kérte <'it jelöltjéül fel s ő az előbbinek, mely honossági kerülete is, képviseletére vállalkozott, tíz és félévi alispánkodás után lemondván c tisztségről. Ugyanezen kerület 1892-ben a téli választások idején, valamint az 1890. évi általános választás alkalmával is mindenkor nagy többséggel választotta meg kép­viselőjéül. Mióta képviselő, a közigazgatási bizottságnak volt tagja. 1891-ben a gróf Szapáry-féle vármegyei reformjavaslat előadója. Az 1892—96-iki cyclus alatt is a közigazgatási bizottságnak jegyzője, majd elnöke volt ; egyúttal elnöke volt a közigazgatási bíróságokról szóló törvényjavaslat tárgyában kiküldött külön bizottságnak, valamint a loldmívelesügyinek is. Ezen országgyűlés második ülésszakában a ház alelnökévé választatván, a III. ülés­s ^ak megnyíltával ugyancsak ezen állásban tartotta őt meg Képviselőház. '-2

Next

/
Oldalképek
Tartalom