1901-1905. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Országgyülési almanach 1901–1906. Budapest, 1901.

Képviselőház - A) Magyarországiak - Papp Zoltán - Pattyánszky Elek

335 bíróvá lépett elő és később e minőségben táblai birói czimmcl és jelleggel lett kitüntetve. Máramaros-Sziget városi és máramarosroegyei közügyekben élénk részt vett. A helyi lapokban gyakran irt czikkeket. A jogi szaklapokban is jelentek meg tőle czikkek. A máramarosmegyei úrbéri birtokrendezések körül nagy érdemeket szerzett. Mint apja és apósa, néh. Mihalka László mármarosi alispán, a hazafias románokhoz tartozik. Szülőhelye, Nagysomkút, az ,1901-iki képviselőválasztáson nagy többséggel képviselőjévé választotta szabadelvű programmal. Az igazságügyi bizottság tagja. Papp Zoltán, Szabolcsmegye, Tiszalök kerület született 1862. márczius 1-én Budapesten a szatmarmegyei tyuskai és bilkei I'appok földbirtokos családjából. Középiskoláit Szegeden, Nagybányán, Rozsnyón és Szatmáron, a jogot Budapesten végezte. Már kora ifjúsága óta munkása az irodalomnak. Kiadott három kötet költeményt s azonkívül mintegy ötven füzet dalt, a melyek közül nagy népszerűséget értek el a »Rám se nézett, mikor én őt megláttant«, a »Nem fuj a szél, nem forog a dorozsmai szélmalomc és az :>Iszogatok, dalolgatok« kezdetűek. 1893 óta a Petőfi-társaság tagja. A kilenczvenes évek elején ügyvédi vizsgát tett és Budapestéit ügyvédi irodát nyitott. Politikai szereplése már egyetemi éveire visszanyúlik, a mikor 1889-ben, a véderővita idejében a véderőtörvényjavaslat ellen szervezett országos ifjúsági mozgalomnak élén állott. Képviselőjelöltül mar 1896-ban Tordán függetlenségi programmal fellépett, de kisebbségben maradt. 1901 ben az általános választások alkalmával a tiszalöki kerület Korniss Ferencz szabadelvűpárti volt képviselővel szemben megválasztotta. A függetlenségi Kossuth-párt jegyzője s a képviselőházban a mentelmi bizottság tagja. Pattyanszky Elek, Krassó-Szörénymegye, Lúgos kerület Resiczán született 1836-ban, s elvégezve középiskolai tanulmányait, 1853-ban a katonai pályára lépett, a melyet 1860-ban mint dragonyos főhadnagy elhagyott. Megyei szolgálatba lépett mint aljegyző, a provisorium alatt azonban nem vállalt közszolgalatot. 1867 óta Krassó-Szörényvármegyében főjegyző, majd vármegyei árvaszéki elnök, azután alispán lett, 1883-ban pedig főispánná