1901-1905. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Országgyülési almanach 1901–1906. Budapest, 1901.
Főrendiház - II. A latin és görög szertartású római katholikus egyháznagyok - Rimely Károly
25 a magyar növendékeknek a magyar nyelvet is eló'adta; román hitszónoklatait pedig a pompás róm. kath. székesegyházban tartotta. Nemsokára a papnövelde igazgatójává nevezték ki, röviddel utána pedig az oeconomus generális teendőivel bizták meg. Erdemei elismeréséül czímzetes esperessé, továbbá a gyulafehép v ári és a bukaresti szentszék ülnökévé nevezték ki. A politikától mindig távol tartotta magát. Midőn felséges királyunk 1896 őszén Bukarestben időzött, Rádút igen kegyes fogadtatásban részesítette. 1896. november 22-én lugosi püspökké nevezték ki. Rimely Károly beszterczebányai r. k. püspök 1825. február 4-én született Esztergomban, a hol egyúttal a gymnasiumot is végezte. Bölcsészeti tanulmányait Nagy-Szombatban végezte el; innen Bécsbe ment a theologiai facultásra, a hol hittudori oklevelet nyert. 1848. június 21-én szentelték fel áldozárra s előbb pataki káplán lett, majd 1849-ben Budán a Krisztinavarosban lett segédlelkész s mint ilyen részt vett Budavár ostrománál. 1850-ben Bécsben a Pazmaneumban tanfelügyelővé neveztetett ki, majd az esztergomi papnevelő-intézet hittudományi tanfolyamához az egyháztörténet és az egyházjog tanárává. 1861-ben u jra Bécsbe került mint a Pazmaneum aligazgatója, majd annak 'gazgatójává s egyúttal IX. Pius részéről pápai kamarássá neveztetett ki. 1867-ben pozsonyi kanonokká lett, 1868-ban pedig a boldogult Rudolf trónörököshöz s Gizella és Klotild főherczegnőkn °z a magyar nyelv s irodalom tanárául hivatott meg. 1870-ben lekérj valóságos apáttá neveztetett ki, 1876-ban pedig a Lipótfend lovagkeresztjével tüntette ki a Felség. 1889-ben Pozsony sz. •ír. város plébánosává választotta meg, 1892-ben XIII. Leo házi P r aelatusai közé sorozta, 1893. május 23-án pedig beszterczcbanyai püspökké neveztetett ki. 1898-ban a Ferencz József-rend agykeresztese lett. A budapesti kír. magy. tudomány-egyetem és ecsi cs. kir. egyetem hittudományi karának tagja. Irodalmi n 'asságának nevezetesebb eredményei a következők : a »Historia 8" ' J aznianiani« czímű mii, a mely a bécsi egyetem ötszázaünnepe alkalmából készült, továbbá a »Capitulum i. collég. • os oniensis« czímű és az ennek védelmére kiadott adalék ; azonfelül több apróbb dolgozatot is irt.
