1901-1905. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Országgyülési almanach 1901–1906. Budapest, 1901.

Képviselőház - A) Magyarországiak - Hertelendy László - Hieronymi Károly

277 Hertelendy László, Lőcse város 1866-ban született Gyülevészen, Zalamegyében. Középiskoláit a kalocsai jezsuita gymnasiumban végezte, azután pedig jogot hallgatott a pozsonyi akadémián és a budapesti egyetemen. Tanulmányainak befejeztével 1887-ben állami szolgálatba lépett és mint kultuszminiszteri fogalmazó működött. 1893-ban főispáni titkár lett Csáky Zeno gróf szepesi főispán mellett és ebből az állásából küldte a lőcsei választókerület az 1901. évi általános választások alkalmával a képviselőházba. A közoktatásügyi bizottság tagja. Hieronymi Károly, Szatmar város 1836. október 1-én Budán született. Gymnasiumi tanulmányait Pozsonyban, N.-Szombatban, majd Budapesten végezte. A műegyetemből kikerülve, 1850-ban építészeti növendék lett Buda városánál, ez ellástól csakhamar megvált s mint tagosító mérnök működött Máramarosmegyében 18(31 -ig. Ez évben megválasztatott Maramarosmegye főmérnökének. 1867-ben Mikó Imre gróf közlekedésügyi minister mellé elnöki titkárrá neveztetett ki. 1868-ban osztálytanácsos, 1872-ben ministeri tanácsos lett, ugyanez évben megbízatott az államtitkári teendőkkel. 1874. október 20-án államtitkári helyettessé neveztetett ki. 1875-ben a zsombolyai kerület képviselővé választotta, a mely kerületet 18 évig képviselte. 18<S2-ben megvált államtitkári állásától és az osztrák-magyar államvasutak magyarországi vonalainak igazgatósági elnöke lett, mely állást a társaság magyar vonalainak megváltásáig birta. () Felsége akkor a II. oszt. Lipót-renddel tüntette ki. Önálló művein kivül még számos kisebb értekezése jelent meg a »Magyar Mérnökés Építész-Egylet Közlönyé«-ben, mely egyesületnek eleinte igaz gatója, azután titkára és közel 10 évig alelnöke, végre elnöke v

olt. Gajzágó Salamon nyugalomba lépése után az állam t()

szumszék elnökévé neveztetett ki, a mely állástol csakhamar megvált, midőn a Wekerle-kabinet alakulásakor a belügyi tárcza átvételére kéretett föl. Ezen minőségében az egyházpolitikai törvényjavaslatoknak az állami anyakönyvekre vonatkozó részét ő dolgoztatta ki és a parlamentben hathatósan védelmezte. A közigazgatási bíróságokról szóló törvény is alatta szerkesztetett és a