1901-1905. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Országgyülési almanach 1901–1906. Budapest, 1901.

Képviselőház - A) Magyarországiak - Hegedüs Sándor

274 kérdésről stb. jelentékenyebb művei közé tartoznak. A M. T. Akadémia 1885. május hó 28-án levelező tagjává választotta. Tagja lett a nemzetgazdasági bizottságnak, 1893. május hó 12-én pedig a M. T. Akadémia rendes tagja lett. Akadémiai megválasztása óta írt a »Budapesti Szemlé«-ben (1890) a czukoradóról, az árképződésről és törvényeiről, a »Nemzetgazdasági Szemlé«-ben (1890) Oroszország pénzügyeiről ; az akadémiában olvasta fel »Adóeszményről tudományos és gyakorlati szempontbók czímű tanulmányát. Igazgatósági tagja volt a trieszti Assicurazioni Generáli, a bécsi baleset ellen biztosító társaság, a budapesti jelzáloghitelbank és a pénzváltó- és leszámítoló banknak, a Ganz-gyár részvénytársaságnak, elnöke a budapest-józsefvárosi jótékonyegyletnek és a nemzeti tornaegyesületnek. Gondnoka, majd 1898. évtől kezdve főgondnoka a pesti ref. egyházközségnek. A dunamelléki ref. egyházkerület 1899-ben világi főjegyzőjévé választotta. 1892-ben ő Felsége a Lipót-rend középkeresztjével tüntette ki. Választmányi tagja a képzőművészeti társulatnak. Az 1896-iki kiállítás pénzügyi bizottságának és juryjének tagja volt, a mely működéséért ő Felsége legfelsőbb elismerésében részesült. 1896-ban az újonnan alakított reformált országos özvegy- és árva-alap bizottsága elnökévé, a protestáns irodalmi társulat megalakulásakor pénzügyi bizottsága elnökévé, majd (1894) a társaság elnökévé s 1899-ben a debreczeni gyűlésen, nagy lelkesedéssel világi elnökévé választotta. Az ezredévi kiállítás alkalmából királyi elismerésben részesült, ugyanakkor a kolozsvári tudományegyetem államtudományi tiszteletbeli doktori diplomát adott neki. Körülbelül 30 éves intensiv politikai tevékenység után, noha általában a pénzügyi tárczára jelöltetett, 1899. évi február hó 20-án a Széli-kabinetben a kereskedelmi tárczát vállalta cl. Ministerré történt kineveztetése után alig félévre ő Felsége 1899. évi szeptember hó 18-án valóságos belső titkos tanácsosává nevezte ki. Mint kereskedelmi minister programmjául tűzte az iparfejlesztési actiót melynek kapcsán számos üdvös intézkedés s még több nagyarányú ipartelep létesítése fűződik nevéhez. Különös gondot fordít külkereskedelmi viszonyaink consolidálására és fejlesztésére; e czélból a legmesszebb menő s körültekintő forgalom-politikát inaugurálta s a külviszonyok közvetlen észleletére szaktudósítókat küldött a Nyugot