1901-1905. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Országgyülési almanach 1901–1906. Budapest, 1901.

Képviselőház - A) Magyarországiak - Erdély Sándor

249 helyezett liberális egyházpolitika révén teljes erővel támogatta, a pártban kisebbségben maradt, a miért is húsz párttaggal együtt külön függetlenségi pártot alapított. Mindvégig birta Kossuth Lajos bizalmát, a kinek halálos ágyán Helfvvel és Károlyi Gáborral ő virrasztott, Az 1896. választás előtt párttöredékével együtt az előbb Justh Gyula, majd Kossuth Ferencz elnöklete alatt álló liberális függetlenségi párthoz csatlakozott, miután abbéi Ugrón Gábor híveivet együtt kilépett volt. E párt nevében a választások után a felirati javaslatot is fogalmazta, de az utolsó országgyűlés folyama alatt kénytelen volt abból kilépni, miután a párt egyik határozata a vezetése alatt álló »Egyetértés« czímű lap ellen irányult. Ez idő szerint sincsen a párt kötelékében. A párt parlamenti tevékenységében az utóbbi időben'nem igen vett részt és egyébként is csak kiváló fontosságú kérdésekben szólalt fel. Annál nagyobbszabású munkásságot fejt ki az irodalom terén. Politikai czikkein kívül nagyszámú politikai és kultúrtörténeti művet irt. Nagy feltűnést keltettek gr. Károlyi Gábornak általa kiadott emlékiratai, nemkülönben »Utazás a Balaton körül« czímű memoárszerű munkája. Az utolsó évben szépirodalmi dolgozatai és politikai essay-i több kötetben jelentek meg. Erdély Sándor, Trencsénmegye, Baán kerület 1839-ben született Nagyváradon. Középiskoláit szülővárosában, az egyetemi tanfolyamot pedig Budapesten végezte Miután az ügyvédi oklevelet megszerezte, 1865—1870-ig Pest város törvényszékénél mint tollnok, majd mint aljegyző és főjegyző működött. Állami szolgálatát 1870-ben kezdte meg mint segédelőadó a királyi Curiának akkor fennállott semmítőszéki osztályánál ; már 1871-ben ;i pesti kir. táblához pótbiróvá, majd 1875-ben a budapesti kir. táblához rendes biróvá, 1886-ban curiai bíróvá, 1888-baa a budapesti kir. itélö táblához tanácselnökké neveztetett ki. A kir. itélő táblának újjászervezése alkalmával 1891-ben a győri kir. itélő tábla elnöke lett. Szilágyi alatt 1892-ben mint államtitkár lett az igazságügyi ministeriumba megírna. A Wekerle-kabinet visszalépése után pedig igazságügyministerré neveztetvén ki, 1896-ban ő Felsége a valóságos belső titkos tanácsosi méltósággal tüntette tó. Államtitkár korában korszakot alkotó, a sommás eljárásról és