1901-1905. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Országgyülési almanach 1901–1906. Budapest, 1901.

Képviselőház - A) Magyarországiak - Darányi Ferencz - Darányi Ignácz

238 reformok korszakában közlekedési tárcza előadója volt; a tiszai, a vízjogi törvény megalkotásában része van ; évek hosszú során át tagja és előadója volt a pénzügyi bizottságnak. 1890-ben a magyar vörös-kereszt egyesület főgondnokává, 1899-ben pedig tiszt, alelnökévé választotta. Egyházi téren a pápai ev. ref. főiskola, a komáromi ev. ref. egyházmegye gondnoka. 1892-ben az ügyvédi gyakorlattól visszavonult; visszavonulása alkalmából a budapesti ügyvédi kamara meleg hangon tartott elismerő iratot intézett hozzá. 1893-ban az országos szabadelvű párt, 1895. évi április hó 2-án pedig a képviselőház alelnökévé választotta. Ezen idők nagy politikai küzdelmeiben élénk részt vett. 1895. november hó 2-án kineveztetett földmívelésügyi ministerré s 1896. évi április hó 24-én belső titkos tanácsossá. A pusztaszeri ezredéves ünnepélyen a kormányt képviselte. Az ezredéves országos kiállítás mezőgazdasági részét s az azzal kapcsolatos időleges kiállításokat endezto ; 1896. szeptember 17—21-ik napjain pedig Budapesten nemzetközi mezőgazdasági gazdacongressust tartott. Számos törvény és egyéb, a földmívelés érdekében tett alkotás fűződik ministerségéhez. A törvények közül kiemeljük az 1896 : V. t.-cz.-et a filloxera által elpusztított szőlők felújításának előmozdítása tárgyában ; az 1898: II. t.-czikket a munkaadók és a mezőgazdasági munkások közötti jogviszony szabályozásáról ; az 1898 : XIX. t.-czikket a községi és némely más erdők és kopár területek állami kezeléséről. Kezdeményezésére alkottatott meg a gazdatisztek jogviszonyainak szabályozására vonatkozó (1900: XXVII.) törvény; a gazdasági munkás- és cselédsegélypénztár létesítésére vonatkozó 1900 : XVI. t.-cz. ; az állatorvosi közszolgálat államosításáról szólt) (1900 : XVII.) törvény és a közérdekű öntöző csatornák létesítéséről szóló 1900 : XXX. t.-cz. Ezenkívül végrehajtotta az 1895 : VIII. t.-cz.-et, mely Magyarország mezőgazdasági statistikáját megteremtette, s befolyt az 1898. évi XXIII. t.-cz. alkotásába, mely a gazdasági és ipari hitelszövetkezetekről szól. Késze van az Ausztria és Magyarország közt való újabb gazdasági kiegyezés megalkotásában, melynek egyik fontos részét az állatforgalmi megállapodások képezik. Ezen kiegyezés kapcsán honosította meg a külföldi szaktudósítók intézményét is. Szervezte a mezőgazdasági kísérleti állomások egész