1901-1905. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Országgyülési almanach 1901–1906. Budapest, 1901.

Képviselőház - A) Magyarországiak - Batthyány Lajos gróf

212 két közös hadseregbeli hadnagygyal, kik szobájában megtámadták és összevagdalták. Ez az eset annyira feléje fordította a közérdeklődést, hogy az 1881-iki általános képviselőválasztásnál Kolozsvár város I. kerülíite őt választotta képviselőjéül Hegedűs Sándorral szemben. Ugyanakkor a szilágysomlyói kerülettől is kapott mandátumot, de ő a kolozsvárit tartotta meg. 1884-ben a csíkszeredai kerületben győzött, míg az 1887-iki választásoknál kisebbségben maradt és csak később jutott be a házba az oklándi kerület mandátumával. 1892-ben a nagy-ajtai kerület választotta meg. Az 1896-iki általános választások alkalmával kisebbségben maradt, alig egy évvel később azonban a gyulai kerület mandátuma Tcrényi Lajos halála folytán megüresedvén, ez a kerület képviselővé választotta. A legutóbbi általános választások alkalmával Gyulán újból fellépett, itt azonban a pótválasztásnál néhány szavazattal kisebbségben maradt, de Zentán viszont nagy többséggel megválasztották. Még a legutóbbi időkig elnöke volt a 48-as pártnak, az elnökségről azonban 1901. október végén lemondott és egyúttal a pártból is kilépett. Batthyány Lajos gróf, Fiume varos és kerület 1860. július 27-én Egyeden, Sopronmegyében született. Fia Batthyány Géza grófnak és Batthyány Emma grófnőnek, Batthyány Lajos gróf leányának. Az érettségi vizsgálatot mint magántanuló a győri benczések iskolájában tette le. Jogot Budapesten, Berlinben, majd Parisban hallgatott. Hazatérve, 1881-ben a külügyministeriumba lépett, hol egy évvel később a diplomácziai vizsgát is letette, s még az. évben attachévá neveztetett ki. Tényleges diplomácziai szolgálatba azonban nem lépett, hanem birtokaira vonult és még ugyanezen évben nőül vette gróf Andrássy Gyulának egyetlen leányát, Ilonát, kivel Ikervárott, vasmegyei birtokán élte házasságának első éveit. Midőn 1884-ben Khuen-Héderváry a báni méltóságra emeltetett, Batthyány Lajos gróf győrmegyei főispánná neveztetett ki, s mint ilyen sokoldalú tevékenységet lejtett ki. Győr városának érdekein is sokat lendített; az ott több évvel ezelőtt kiderült sikkasztások ellen kérlelhetlenül járt el s rendet hozott be a városi kezelésbe. 1892 — 189ö-ig gróf Zichy Ágost után Fiume korríiányzója volt s ezen idő alatt a város érdekében nagy-