1901-1905. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Országgyülési almanach 1901–1906. Budapest, 1901.

Főrendiház - XI. Ő Felsége által élethossziglan kinevezett főrendiházi tagok - Tóth Lőrincz

179 ban, majd a pozsonyi királyi akadémiában, a jogot pedig kitűnő sikerrel a pesti egyetemen végezte, s e közben a német, franezia és angol nyelvet is elsajátította. 1830-ban, atyja halála után, kinek egyetlen fia volt, Pestre tette át lakását s korán ismerkedett meg az akkori irodalmi és hírlapi világgal. E téren különösen Fáj' András, Vörösmarty Mihály, Bajza, Sehedel (Toldy Ferencz) és Szenvey vezetése mellett nagyon ifjú korában megkezdte irói pályáját, több színdarabot irt, a mire akkor szükség volt (Vata, Átok, Ekebontó Borbála, Atyátlan, Ronow Ágnes, Hunyadi László), melyekkel részint akadémiai jutalmakat nyert; s a Helmeczy szerkesztése alatt levő s a nagy gróf Széchenyi István reformeszméinek közegül szolgáló »Jelenkor« politikai lap munkatársa és segédszerkesztője is lett. Ezenkívül lyrai költeményeit »Szívhangok« czím alatt, beszélyeit »Uti novellák« és »Sötét időkbőU gyűjtő czímek alatt adta ki. A Bajza, Sehedel és Vörösmarty által kiadott »Athenacum« s »Figyelmező« czímű folyóiratokba nagyszámú acsthetikai dolgozatot, bírálatot, s tudományos czikket szolgáltatott. 1836-ban szeptember 10-én, 22 éves korában a magyar akadémia levelező tagjává választatott. A Kisfaludy-társaságnak 1839-ben első titkárává kéretett fel; e hivatalát hat évig viselte s ugyanazon társaságnak rendes tagjává is lett. 1838-ban tette le, es pedig az elsők között, magyar nyelven a közügyvédi. 1841-ben a váltóügyvédi vizsgát. Ügyvédi oklevelet nyervén, csakhamar gróf Batthyány Gusztáv és Kázmér táblai ügyvéde lett. Jelen volt az 1841. és az 1843—45-iki pozsonyi érdekes országgyűléseken, mint a távollevő főrendek képviselője ; a »Jelenkor« és Kossuth »Pesti Hirlap«-jának s több külföldi követségnek országgyűlési tudósítója. Mint ilyen egész irodát tartott és a tiszta és szabatos magyar nyelv tekintetében revideálta a Hajnik Karolj' gyorsíró által szerkesztett főrendiházi naplót. E két említett országgyűlés közé eső időben Gorove István, a későbbi minister társaságában beutazta déli Németországot, Svájczot, Belgiumot, Németalföldet, Nagybritanniát, Francziaország egy részét, több időt töltve Parisban. E közel egy évig tartott utazását »Uti tárcza« czímű hat kötetes nagyobb munkában irta le, mely könyve a magyar utazó ifjúságnak akkoriban útmutatóul szolgált s a hazai nevelő-intézetekben olvasó könyvül is használ12*