1901-1905. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Országgyülési almanach 1901–1906. Budapest, 1901.

Főrendiház - XI. Ő Felsége által élethossziglan kinevezett főrendiházi tagok - Madarassy Pál

165 ként emelkedett s jelenleg az intézet pénzügyi igazgatója. A »Budapesti Szemle« közölt tőle pénzügyi tanulmányokat s tagja volt a kereskedelmi törvényjavaslat előzetes megvitatására összehívott enquctenek. A főrendiházba mindjárt a reform után jutott be; tagja a pénzügyi és az aranykészlet ellenőrzésére kiküldött országos bizottságnak és a delegatiónak. 1898-ban a II. oszt. vaskoronarendet kapta. A fővárosi közmunkák tanácsának, a magvar vallás- és tanulmányi alapokra felügyelő és azok kezelését ellenőrző időleges bizottság, a magyar irók segélyegyletének bizottsági tagja, Madarassy Pál 1S'2S. január 25-én Egerben, Hevesmegyében született. Jogi tanulmányait befejezvén, lS47-ben ügyvédi oklevelet szerzett. 1847-ben hevesmegyei alügyész lett s még ez évben fogalmazó-gyakornok a m. kir. udvari kamaránál, majd fogalmazói segéd volt az első m. kir. földmívelósi, ipar- és kereskedelmi ministeriumban, később a m. kir. pénzügyministerium elnöki osztályában egész a világosi fegyverletételig; utóbb a magyarországi pénzügyigazgatóságoknál szolgált 1867-ig, a midőn a második m. kir. pénzügyministerium* ban osztálytanácsossá neveztetett ki. Lónyay Menyhért pénzügyministersége alatt az elnöki osztály vezetése, a magyar pénzügyi szolgálat szervezése es berendezése körül szerzett érdemet; 1868-ban kineveztetett ministeri tanácsossá és reá bízatott az indirekt adózási főosztály vezetése ; 1871-ben az államtitkári teendőkkel bízatott meg ; l<S73-ban helyettes államtitkár volt egész 1883. évi deczember 31-ig. 1884. január 1-től kezdve az akkor felállított m. kir. pénzügyi közigazgatási biróság elnöke volt. 1892-ben nyugalmaztatott és ugyanakkor az osztrák-magyar bank magyarországi alkormányzójává neveztetett ki. A bélyeg és illetéki ügyekről számos munkát írt magyarul és németül. Egyéb irodalmi működése Tarnay Pál irói név alatt: néhány eredeti vígjáték, számtalan operetté és színmű fordítása az első (budai) népszínház számára, Zola Emil öt regényének fordítása a »l'esti Napló* tárczája számára. Petőfi Sándor »Czipruslombok Etelka sírján«, »Szerclcm gyöngyei« és »Eclhők« czímű költemény-cyclusait és több más költeményét volapük nyelvre (világnyelv) lefordította és