1901-1905. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Országgyülési almanach 1901–1906. Budapest, 1901.

Főrendiház - XI. Ő Felsége által élethossziglan kinevezett főrendiházi tagok - Karap Ferencz - Kautz Gyula

158 Karap Ferencz 182(J-ban született Hajdú-Böszörményben. A jogi pályára lépve, mint biró működött először vidéken, majd a fővárosban, hol a kir. táblához neveztetvén ki, a hetvenes évek óta mint tanácselnök a kereskedelmi és váltótanácsot vezette ritka szakértelemmel. A felajánlott igazságügyi tárczát ismételten visszautasította. 1880 végén nyugalomba vonult, mely alkalomból Fabiny igazságügyminister levelet intézett hozzá, úgy beszélvén róla, mint a biró eszményi alakjáról. Nyugalomba vonulásával egyidejűleg neveztetett ki a főrendiház tagjává, s mint ilyen a királyi és országos legfőbb fegyelmi bíróságban, az igazoló bíróságban, a mentelmi, a felirati és a közjogi és törvénykezési bizottságban foglal helyet. Kautz Gyula 1829. november 5-én Győrött született; itt végzé tanulmányait melyeket Budapesten és Lipcsében folytatott, hol Roschernek kedvencz tanítványa volt. Huszonegy éves korában már jogtudor volt. 1882-ben a pozsonyi kir. jogakadémián segédtanárként és 1853 — 1856-ig a nagyváradin rendes tanárként működött. 1857ben Budapestre jött, a műegyetemre, a közgazdaságtan tanárának; 1859-ben a politika magán-, majd 1863-ban rendes tanára lett a budapesti tudomány-egyetemen. Az akadémia 1860-ban levelező, lSt)5-ben rendes, később pedig igazgatósági taggá is választotta. 1865-ben Győr városa megválasztá őt képviselőjének s e minőségben a pénzügyi kiegyezés egyik előadója volt; 1875-ben a Lipót-rend lovagkeresztjét kapta, s tanítványai 25 éves jubileuma alkalmából aranytollal tisztelték meg. Az 1883-iki képviselőválasztás alkalmával elveszte a győri mandátumot s ugyanez évben Fest Imre halála után az Osztrák-magyar bank magyar alkormányzójává neveztetett ki, a főrendiház szervezésekor pedig ennek tagjává, a hol helyet foglal a közgazdasági és pénzügyi bizottságokban. Egyike a legtermékenyebb íróknak ; munkálkodása egész könyvtárt képez ; 1861-ben jelent meg tőle az államtudomány kézikönyve, 1868-ban művet irt a közgazdasági eszmék fejlődéséről hazánkban, mely mű 1876-ban kivonatban németül is megjelent; nagyobb művei nemzetgazdaságtana és pénzügytana, mely fő-