1901-1905. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Országgyülési almanach 1901–1906. Budapest, 1901.

Főrendiház - XI. Ő Felsége által élethossziglan kinevezett főrendiházi tagok - Horváth Lajos - Jókai Mór

155 Horváth Lajos Alsó-Zsolczán, Borsodmegyében, 1824. április 15-én született. Jogi tanulmányai befejeztével Miskolczon ügyvédi irodát nyitott. Az 1865-i országgyűlésen foglalt helyet először a parlamentben s egyúttal a képviselőháznak híres jegyzője lett, a kit e minőségében Lévay József megénekelt. A koronázás utáni nagy törvényhozási művekben élénk részt vett; ezen országgyűlés alatt a Deák-párthoz tartozott s különösen az adó, honvédelmi és igazságügyi törvényjavaslatok bizottsági- és osztály-tárgyalásaiban fejtett ki nagy tevékenységet. A polgári perrendtartási javaslatot ő és Bónis javították és alakították át. Az 1869-i országgyűlésen nem vállalt mandátumot, 1872-ben azonban ismét a parlamentben látjuk. Tagja volt 1873 végén és 1874 elején a híres 2l-es bizottságnak. A fúzió előtt is, után is többször ministeri tárczát ajánlottak fel neki, ő azonban egyszer sem vállalta el. Másfél évig támogatta a Tisza-kabinetet, a boszniai politika miatt azonban kilépett a szabadelvű pártból és a nemzeti pártiakhoz csatlakozott; miután azonban e párt nagy többsége a házassági jogról szóló törvényjavaslatot nem szavazta meg, 1894. április 12-én a párt kötelékéből kilépett s az országgyűlés további folyamán mint pártonkívüli képviselő teljesítette törvényhozói kötelességeit, mígnem 1896. évi október 3-án korára való tekintettel végkép megvált a képviselőségtől, a melynek ideje alatt állandóan a miskolczi II. választókerületet képviselte. 1898. évi április 21-én a főrendiház élethossziglani tagjává neveztetett ki, s mint ilyen rendes tagja a legfőbb fegyelmi bíróságnak, valamint a közjogi és törvénykezési bizottságnak. Jókai Mór 1825. február 19-én Komáromban született; tanulmányait Pozsonyban, Pápán (Petőfivel) és Kecskeméten végezte; 1846-ban ügyvédi diplomát nyert, de hajlamait követve, irói pályára lépett s azon meg is maradt. 1843-ban telepedett meg Budapesten. Első nagyobb műve »A zsidó íiú« czímű dráma 1844-ben az akadémiától dicséretet nyert. 1846-ban irta első regényét »Hétköznapok« czím alatt. A következő évben átvette az :>Életképek« szépirodalmi hetilap szerkesztését, ugyanaz időben jelent meg novellái-