1901-1905. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Országgyülési almanach 1901–1906. Budapest, 1901.
Főrendiház - X. A főrendiház élethossziglan megválasztott tagjai - Jósika Sámuel báró - Kemény Kálmán báró - Kuun Géza gróf
139 adásokat hallgatott a pesti és göttingcni egyetemeken. 1856 óta több külföldi utazást tett, miközben tudósokkal kötött ismeretséget s magát különösen a sémi nyelvekben képezte ki. A magyar tudományos akadémia 1867-ben választotta levelező, 1883-ban pedig tiszteletbeli tagjává. 1901-ben a magyar tudományos akadémia másodelnökévé választatott. A kolozsvári egyetem 1894-ben bölcsészettudorrá, a leydeni egyetem 1895-ben a sémi nyelvek tudorává s a budapesti egyetem 1896-ban millcniumi díszülése alkalmából bölcsészettudorrá választotta honoris causa. Az olasz korona-rend középkeresztese. Az erdélyi ev. ref. egyházkerületnek hat éven át egyik főgondnoka volt, a szászvárosi ev. ref. collegium főgondnoka, a magyar néprajzi társaság tiszt, elnöke, a hunyadmegyei történelmi és régészeti társulat elnöke s alapító tagja, az erdélyi irodalmi társaság elnöke s alapító tagja, az erdélyi magyar közművelődési egylet tiszt, elnöke s alapító tagja s irodalmi szakosztályának elnöke, a dévai állami iskolák gondnokságának elnöke, a vajdahunyadvári egylet tiszteletbeli elnöke, az alsó-fehérmegyei történeti, régészeti és természettudományi társulat, úgyszintén az >Ateneo di Scienze e lettere di Bassano« s a prágai »\Vissenschaftlicher Vérein túr Volkskunde und Linguistik« tiszteletbeli tagja, Patrono del Museo Indiano, Consigliere della Societá Nazionale per le Tradizioni populari Italiane, a protestáns irodalmi társaság igazgató-választmányi tagja, az erdélyi ref. egyh. ker. egyházi értekezletének világi elnöke, a magyar történelmi társaság alapító s választmányi tagja, a magyar heraldikai és genealógiai társaság alapító tagja, a budapesti philologiai társaság s az erdélyi múzeumegylet alapító s tiszt, tagja, a magyar földrajzi társaság s a helsingforsi finn-ugor társaság tiszt, tagja, a Deutsche Morgenlándische (iesellschaft rendes tagja. Az akadémiában, a bel- és külföldi folyóiratokban számos értekezése jelent meg, többnyire török és sémi nyelvtanulmányok. 1881-ben jelent meg »Codex Cumanicus« czímű latin nyelven írt nagy műve; 1892 —1895-ben szintén latin nyelven irt »Relationum Hungarorum cum oriente gentibusque orientális originis história antiquissima« czímű műve jelent meg két kötetben. 1890-ben a főrendiházban beszédet tartott a görög nyelv kötelező tanításának meghagyása mellett a főgymnasiumokban. Neje Kemény Vilma bárónő.