1901-1905. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Országgyülési almanach 1901–1906. Budapest, 1901.

Főrendiház - X. A főrendiház élethossziglan megválasztott tagjai - Dezasse Emil gróf - Eötvös Lóránt báró

136 egyik legnépszerűbb és legkedveltebb embere. 1896-ban Szepesmegye főispánja lett. A hadi érem és a két jubileumi emlék-érem tulajdonosa. A szepes-vármegyei gazdasági egyesület, a vöröskereszt-egylet szepes-vármegyei választmányának, a F. M. K. E. szepes-vármegyei választmányának és a szepes-vármegyei történelmi társulatnak elnöke. Dezasse Emil gróf 1834. február 21-én Bohuniczon, Pozsonymegyében született, franczia eredetű családból, mely már régen Petit Verneuil előnévvel és bárói czímmel fordul elő. Atyja, Ferencz, ki cs. és kir. őrnagy volt és Zerdahclyi-leányt vett nőül, 1802-ben honfiiisittatott. A katonai pályára lépve, mint lovaskapitány hagyta el a hadsereget; 1858-ban kamarási méltóságot nyert. Majd Bohuniczon telepedvén meg, kineveztetett a Vág-szabályozás kormánybiztosává s ebbeli érdemei elismeréséül nyerte a harmadosztályú vaskorona-rendet. Neje Hildprandt Eleonóra bárónő. Nővérét, Lujzát, Cziráky János gróf, a néhai tárnokmester birta nőül. Eötvös Lóránt báró 1848. július 27-én Budapesten született; fia Eötvös József báró, Magyarország volt közoktatási ministerének. Nevelésére atyja nagy gondot fordított. A gymnasium egy részét a kegyesrendieknél, más részét otthon végezte ; Budapesten kezdte az egyetemi tanfolyamot, de nemsokára külföldre menvén, itt négy évet töltött. Heidclbergbcn Bunsen mellett dolgozott, Königsbergben természettudományi és mathematikai tanulmányoknak szentelte idejét. 1870-ben hazajött s tudományos fölolvasásaival és értekezéseivel figyelmet keltett. 1871-ben egyetemi magántanár, 1872-ben rendes tanár lett. Neje, Gizella, Horvát Boldizsár leánya. Bölcsészettudor és jelenleg a II. természettudományi intézet igazgatója. A tudományos akadémia 1873-ban levelező, 1883-ban pedig rendes tagjává választotta. Tudományos dolgozatai, melyek a fénytanra, a capillaritásra és a gravitatióra vonatkoznak, a magyar tudományos akadémia értekezései sorában és idegen nyelven leginkább a Wiedemann-félc »Annalen der Physik« czímű folyóiratban jelentek