1896-1901. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Országgyülési almanach 1897–1901. Budapest, 1897.
Főrendiház - XI. Ő Felsége által élethossziglan kinevezett főrendiházi tagok - Dőry József báró - Id. Esterházy Ferencz gróf - Gajzágó Salamon
146 tanácskozmányokban. 18 73-ik évben, mint Tolnamegye alispánja, kir. tanácsosi czímet nyert az 1872-ik évben behurczolt keleti marhavész sikeres elfojtása körül kifejtett erélyes tevékenysége elismeréséül. Dőry Dénes, a ki eleitől fogva szabadelvűpárti volt, az utolsó országgyűlés alatt a főrendiházba hivatott meg. Dőry József báró 1836. április 4-én Nagyváradon született ; hasonnevű atyja cs. és kir. SZ.IZ.K1OS és a Maria Terézia-rend vitéze volt. Tanulmányai befejeztével közpályára lépett. 1871. ápril 5-ike óta szerepel Biharraegye és 1875 óta Nagyvárad város főispánja gyanánt is. A Lipótrend lovagkeresztese. 1888-ban főrendiházi taggá neveztetett ki. Id. Esterházy Ferencz gróf az ifjabb cseklészi ágból született 1823. október 12-én. Több évig l'ozsonymegye főispánja volt. Az utolsó országgyűlés alatt élethossziglani tagja lett a főrendiháznak. A pozsonyi szabadelvű párt elnöke. Neje Esterházy Amália grófnő. Tagja a közgazdasági és közlekedésügyi bizottságnak. Gajzágó Salamon 1830. február 2-án született Túrpásztón, mint régi erdélyi nemesi család sarja, (iymnasiuini tanulmányait Szolnokon és Pesten, a jogot Pozsonyban végezte kitűnő sikerrel. Széchenyi István gróf patvaristája volt és a pesti ifjúság mozgalmaiban Jókai és Petőfi oldalán élénk részt vett. A szabadsagharcz idején a Zrinyi-zaszloaljban küzdött a moóri csatáig, a hol hadi foglyul ejtették. 1849 októberben kiszabadulván, Szamoai-Ujvár melletti némái birtokára vonult vissza s gazdaságiinak és az irodalomnak élt. 18(51-ben BelSzolnokmegve főjegyzőjévé választatott A nagyszebeni gyűlésre is küldetést nyert, de azt nem vállalta el. 1865-ben a kolozsvári országgyűlés tagja volt, majd a magyar országgyűlésen a Szamosújvári kerületet képviselte ; 1806-ban a ház alelnökévé, 1870-ben pedig, az állami számvevőszék szervezésekor, annak elnökévé választatott. 1893-ban veje, Lukács Béla, kereskedelemügyi ministerré neveztetvén ki, nyugdíjba ment, majd a főrendiház tagjává neveztetett ki. A gazdasági és pénzügyi bizottság tagja.
