1896-1901. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Országgyülési almanach 1897–1901. Budapest, 1897.

Főrendiház - IX. Örökös jogon - B) Grófok - Degenfeld-Schomburg József - Degenfeld-Schomburg Sándor - Dessewffy Alajos

78 alatt folyton tevékeny részt vett a vármegyei mozgalmakban. 1878-ban nőül vette Eszterházy Mária grófnőt, gróf Eszterházy László leányát. 188Ü-ban kamarás lett. 1882-ben a zalaegerszegi országos tűzoltó szövetségi közgyűlésen a szövetség elnökévé választatott. 1884-ben Fehérmegye főispánjává neveztetett ki. Ifj. Szögyény-Marich Lászlónak a cabinetbe lépése után Cziráky a külügyministeriumba neveztetett ki, a melyben 1891-ben osztályfőnök lett. Az egyházpolitikai törvények tárgyalása után ezen állásától mint valóságos belső titkos tanácsos visszalépett; gróf Szécsen halála után főudvarnagygyá neveztetett ki. Degenfeld-Schomburg József 1847-ben Kolozsvárott született. Atyja, Degenfeld Ottó grófKózépSzolnokmegye főispánja volt. Tanulmányai befejeztével 1867-től 1871-ig a földmívelési ministeriumban mint fogalmazó működött, majd birtokára Szatmármegyébe vonult és gazdálkodott A társadalmi életben élénk részt véve, alelnöke volt a szatmármegyei Széchenyi-társulatnak. 1883. június 20-án Hajdumegye s Debreczen város főispánjává neveztetett ki s ez idő óta állandóan Debreczenben lakik. Elnöke a felolvasó körnek, s tagja számos egyletnek. A tiszántúli egyházkerületben sok év óta egyike a legbefolyásosabb világi képviselőknek, miért is 1896. őszén, Vállyi halála után ő lett ezen egyházkerület új főgondnoka. Két hónappal rá, nagy ünnepségek közt új hivatalába iktattatott be. Degenfeld-Schomburg Sándor 1841. november 14-én r'rdőszádán született; atyja Pál gróf volt. Tanulmányai befejeztével átvette az erdőszádai uradalmat és a politikai élettől távol tartva magát, kizárólag gazdaságának él. Neje Wesselényi Teréz bárónő. Dessewffy Alajos 1851. október 29-én született; fia néhai Gyula grófnak, a ki Szabolcs- és Sárosmegyékben hagyott hátra birtokokat.