1896-1901. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Országgyülési almanach 1897–1901. Budapest, 1897.

Főrendiház - V. Országzászlósok, a pozsonyi gróf és a koronaőrök - Pálffy-Daun Lipót Nándor gróf - Radvánszky Béla báró

54 mesterévé, 1885-ben a magyar királyi testőrség főhadnagyává, 1887-ben ezen testőrség kapitányává neveztetett ki. 1863 óta cs. és kir. kamarás ; 1881 óta belső titkos tanácsos ; 1886 óta altábornagy; 1887 óta mint zas/.los ára magyar főrendiház tagja; 1800 óta a 8. huszár-ezred tulajdonosa. Bírja a szent István-, a Lipót-rendet és á hadi érmet. Azonkívül 12—15 magas külföldi (toscanai, orosz, porosz, szász, olasz, belga, román, szerb, török, perzsa és svéd) rendjelt. Rendesen Bécsben él, de szorgalmasan ellátogat Budapestre a főrendiház üléseire. Pálffy-Daun Lipót Nándor gróf, pozsonyi gróf 1807. deczemher 2-an született Pozsonyban. Nagyanyja, Daun Terézia grófnő jogán, mint Daun József gróf hitbizományi örököse az 1855. augusztus 30-án kelt diplománál fogva a Pálffy név mellé felvette a Daun család nevét és czimerét s ennek alapján egy­szersmind Teanoi herczeg, Rivoli marquis és első osztályú spanyol grand. 1835-ben Pozsonymegye főispáni helyettese, majd örökös főispánja és a hasonnevű vár örökös kapitánya lett s mint pozsonyi gróf a zászlós urak közt foglal helyet. Cs. és kir. kamarás, való­ságos belső titkos tanácsos, a szent István- és a Lipót-rend nagy­keresztese és Bécs város díszpolgára. 1832-ben egybekelt Loh­kowitz Szidónia herczegnővel, kitől négy fia született; ezek egyike György, pápai szolgálatba lépve, Odescalchi herczeg Őrnagygyal vívott párbajban megöletett s Viterboban fekszik eltemetve, hol magyar felírású sírkő jelzi kilétét ; másik (elsőszülött) fia Lipót szintén a papa mellett harezolt, mint őrnagy és Lamoriciére ked­vencz hadsegéde ; másodszülött fia, Vincze Vilmos a magyar hon­védségbe lépett, míg legifjabb fia, Karoly, pap. Radvánszky Béla báró koronaőr 1X41*. márczius 1-cn Sajó-Kazán született. Tanulmányait Buda­pesten végezvén, korán a politikai pályára lépett cs 1875-ben már képviselővé választatott. Hz időtől fogva 1882-ig állandóan tagja volt a háznak, mint zólyommegyei képviselő. 1882. július 13-án Zólyommegye főispánjává neveztetett ki. 1885tavaszán nőül vette Tisza Paulinát, Tisza Kálmán volt ministerelnök leányát. Történelmi tanulmányokkal korán előszeretettel foglalkozott s irodalmilag

Next

/
Oldalképek
Tartalom