1896-1901. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Országgyülési almanach 1897–1901. Budapest, 1897.

Főrendiház - IV. Az evangélikus református, az ágostai hitv. evangélikus és az unitárius egyházhivatalban legidősebb három-három püspöke, illetve főgondnoka és felügyelője - Szász Domokos

47 16 éves korában a pilisi egyház elhunyt atyja helyébe pilisi lelkészszé választotta. Mint kiváló hitszónok Nyári Pálnak a figyelmét is felkeltette, és mint egyházkormányzó is számos érdcineket szerzett. 1872-ben mint a banyai egyházkerületnek püspökjelöltje, egy szavazattal kisebbségben maradt ; de ugyanakkor a kerületi gyámintézet elnökévé választatott meg. 1890-ben az egyházkerület püspökévé választatott. Szász Domokos az erdélyi ev. ref. egyházker. püspöke született 1838. május 24-én Nagy-Enyeden. Gondos magánneveltetés után lépett be a marosvásárhelyi református főtanodába, a hol 1853-ban tette le az érettségi vizsgát; 1855-ben a kolozsvári papnöveldébe lépett. 1859-ben tette le a papi szigorlatot. 1860 tavaszán a kolozsvári egyházközség rendes papjává választatott. Beköszöntő beszéde után egyházközsége engedélyével külföldre utazott és egy évig a heidelhergi egyetemen hallgatott theologiat és bölcsészetet; azután Krancziaorszagban, Svájczban és Németországban körutat tett és meglátogatta a nagyohhhírű egyetemeket. A 60-as években a »Vasarnapi Ujságc, »Hölgyfutár« és »Korunk« czímű lapokba számos, részint eredeti, részint Heine, Lamartine és inasok műveiből fordított költeményt írt. 1868-ban mint a vallástan tanára kezdeményezője volt a gymnasialis vallásoktatás reformjának. Az ő javaslata álapján szervezkedett a Kovács Albert kezdeményezésére keletkezett protestáns egylet. Nagy része volt az erdélyi református kerület alkotmányos szervezetének megújításában. A kerület állandó igazgató tanácsának tagja. A gyermekkertek felállítása terén kifejtett buzgalmáért a németországi Fröh'clegylet tiszteletbeli tagjává választotta. A kolozsvári városi képviseletnek 1867 óta folytonosan választó tagja. Az erdélyi múzeum választmányi tagja. Az erdélyrészi házi ipar-, erdélyi múzeum-, torna- és számos más egyletben élénk tevékenységet fejtett ki. Tiszteletbeli tagja a kolozs - dobokamegyci tantestületnek. Az erdélyrészi Kötvös-egylet elnöke ; az »Erdélyi Protestáns Közlöny« szerkesztője volt. Gazdag irodalmi működésének nevezetesebb eredményei : »A vallásos eszmék története« (kézikönyv a gymnasiumok VII. és VIII. Osztályai számara). »A román missio története, tekintettel Czelder Marton núíködésére«, Huszár Imiével