1896-1901. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Országgyülési almanach 1897–1901. Budapest, 1897.

Főrendiház - IV. Az evangélikus református, az ágostai hitv. evangélikus és az unitárius egyházhivatalban legidősebb három-három püspöke, illetve főgondnoka és felügyelője - Müller Frigyes

45 a pátens elleni mozgalomban feltűnő szerepe volt. 1861-ben átvette anyai birtokának kezelését és e czélból Nógrádmegyébe, Romhányba költözött. Azóta állandóan a nógrádmegyei politikai élet és az ottani szabadelvű párt egyik főtényezője. 1871-ben megnősült, nőül vévén néh. Tihanyi Ferencz temesi gróf leányát. Mint megyei bizottsági tag, különösen pedig mint egyházfelügyeld a közügyekkel igen behatóan foglalkozik. 1889-ben az esperesség felügyelővé választotta. Az utolsó zsinat munkálkodásában nagy része volt. A kerületi felügyelői hivatalba való heigtatasa 1895-ben nagy ünnepélyek közt folyt le. A közjogi bizottság tagja. Müller Frigyes erdélyi egyházkerületi ág. ev. püspök született Segesvárott 1828. május 15-én; ugyanott végezte 1845-ben a gymnasiumot, azután egy évet Kolozsvárott töltött, majd 1848. őszéig hit- és bölcselettudomanyokat hallgatott a lipcsei és berlini egyetemeken ; e közben számos utazásokat tevén, megismerkedett Ausztria-Magyarországon kivül Németországnak és Svájcznak is legtöbb vidékével. 1848-ban a segesvári gymnasium tanárává lett; 1863 1869-ig ugyanez intézet igazgatója volt. 1869-ben újegyhazi lelkészszé, 1874-ben nagyszebeni városi lelkészszé választották meg. 1893. szeptember 21-én az erdélyi ag. ev. egyházkerület püspökévé választatott. Irodalmilag különösen a culturtörténet és az erdélyi szászok népisméje terén működött, önálló művei a következők : »Beitráge zur Geschichte des Hexenglaubens und des Hexenprocesses in Siebenbürgen«, »Siebenbürgisehe Tagec, »Die kirchliche Baukunst des romanischen Styles in Siebenhürgcn«, »Deutsehc Spraehdenkmáler aus Siebenbürgen«, »Die römischen Inschriften in Dacien« (gemeinschaftlich mit M. Ackner). Ezenkívül számos dolgozata jelent meg, így pl. a segesvári gymnasium 1856. évi értesítőjében : »Geschichtc der siebenbürgischen Hospitáler bis 1625«, valamint az »Archiv des Vereines für siebenhürgische Landeskunde« czímű folyóiratban : »König Stefan und das siebenhürgische Bisthum«, »Die Bronzealterthümer, eine Quelle der álteren siebenbürgischen Geschichte«, »Zur siebenbürgischen Glockcnkunde«. A marburgi és kolozsvári egyetemek tiszteletbeli tudora és a 11. oszt. vaskorona-rend lovagja. A főrendiházba Zelenka Pál püspök lemondása folytán hivatott meg.