1896-1901. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Országgyülési almanach 1897–1901. Budapest, 1897.

Főrendiház - III. A görög keleti egyház egyház-nagyjai - Zmejanovics Gavril

40 hangúlag nagyváradi püspöki helyettessé választotta meg. A nagyszebeni érseki szék Saguna halálával megüresedvén, arra a congressus az aradi püspököt, Ivacskovies Prokopot hívta meg, ennek helyére pedig az aradi püspökmegyci zsinat általános szótöbbséggel Román Miront választotta meg. Ivacskovies nem sokáig ült a zseben! metropolita székben ; Karlóczára hivatott meg s helyének, melyet alig egy évig foglalt el, betöltésére ismét a metropoliai congressus lőn hivatva. Sokan Román Mironra gondoltak, de Román magát jelöltetni nem akarta. Így történt, hogy az első választás alkalmával az érseki vicarius Popea kisebbségben maradván, a Icaránsebesi püspök Popastl János választatott meg, kitől azonban a korona a megerősítést megtagadta. A congressus új választáshoz fogott. Több sikertelen választási kísérlet után 88 szavazatból öl jutott neki. Román Miron, ki 1874 óta ő Felsége valóságos belső titkos tanácsosa, a harmadik romái] metropolita hazánkban. A csernoviczi egyetem irodalmi működése elismeréséül tiszteletbeli tudorává választotta. Felemlítendő, hogy a keresztények és zsidók közti házasságról szóló törvényjavaslatot megszavazta. Zmejanovics Gavril verseczi g. kel. szerb püspök született 1847. augusztus 25-én Dohanovcziban, a Szerémségben. Gymnasiumi és theologiai tanulmányai befejeztével a magyar-óvári gazdasági akadémiát is elvégezte. 1882-ben Angyelics Germán, akkori patriarcha felszólítására belepett a szerzetesi rendbe és nemsokára mint cs. és kir. tábori lelkész Boszniába küldetett, hol a szarajevói középiskolában a hittant is tanította. 1891-ben BrankovíCS György patriarcha a krusedoli zárda vezetésével, majd a szerb nemzeti egyház jószágainak felügyeletével bizta meg. () Felsége még mint tábori papot a koronás arany-érdemkereszttel tüntette ki, a szerb patriarcha pedig archimandritai méltóságra emelte. A verseczi egyházmegye püspöki széke 1895. deczember havában megüresedvén, a megye kormányzatával a patriarcha, majd ő Felsége részéről ő bízatott meg és 1890. május hó 18-án a zsinat egyhangúlag püspökké választotta. A választásnak a király által történt megerősítése után 1896. július 26-án k'arlóczan a patriarchai székesegyházban fel is szenteltetett.