1896-1901. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Országgyülési almanach 1897–1901. Budapest, 1897.
Főrendiház - III. A görög keleti egyház egyház-nagyjai - Nikolics Miron - Opacsics Germán - Popea Miklós
38 Mint végzett jogász 20 éves korában a hittani tudományokra ment át, s ezeket a bécsi egyetemen hallgatta mint a császári convictus alumnusa, a hová az erdélyi gör. kel. egyházmegye részéről küldetett. 1849/50-ben a politikai közigazgatás szolgálatába lépett, és pedig mint gyakornok az erdélyi helytartóságnál, későbben mint iktató és fogalmazó a dévai cs. kir. járási hivatalnál ; 1852-ben jegyzővé, kevéssel későbben pedig albiróvá neveztetett ki a nagy-somkuti cs. kir. járásbíróságnál, mely állását 1856-ig töltötte be. 1856-ban báró Saguna András érsek-metropolita, akkor még az erdélyi egyházmegye püspöke, meghívásának engedve a szerzet-rendbe lépett és egy év leforgása alatt diaconus, protodiaconus, syncell, végre protosyncell lett, egyszersmind, ugyanazon 1856. évben, szentszéki titkárrá, theologiai tanárrá és az ujegyházi (Ssebenmegye) espercsség administratorává neveztetett ki. 1804-ben szentszéki ülnök lett, megtartván azonban 1860 végéig tanári és csperes-helynöki állását is. Az 1870-iki főegyházmegyei zsinaton báni Saguna András metropolita érseki vicariussá nevezte ki és 1871-ben archimaiulritává léptette elő. Mint érseki helynök vezette a főegyhazinegyét a két izbeni széküresedés tartama alatt. A karánsehesi egyházmegyei zsinat 1889. évi márczius 27-én tartott ülésében az egyházmegye püspökévé választotta, és miután e választás megnyerte a legfelsőbb megerősítést, június 23-án püspökké szenteltetett fel és július 14-én foglalta cl püspöki székét. A hazai közügyekben is tevékeny részt vett, nemkülönben a román nép nemzeti, irodalmi és egyátalában CUlturális ügyeiben kiváló buzgalommal tevékeny és így az »Asociatiunea transilvana« irodalmi egylet és a :>Reuniunea pentru fondul de teatru román« (román szinhaz emelésére megkívántató alap megszerzése czéljáhól alakult egyesület) egylet és máá közművelődési egyletek részint rendes, részint alapító tagjává lett. Irodalmi téren való működését tanúsítják »Erdély régi román orthodox mctropoliája«, valamint »BárÓ Saguna András érsek és metropolita életrajza. 1879.« czímű müvei, mely utóbbi a főegyházmegyei zsinat által meg is jutalmaztatott. Legújabban (1889) »Memorialul Metropolitului Saguna* czímű művet adta ki. Irodalmi erdemeit megjutalmazandó, a bukaresti román akadémia (1S77 1 ) t. tagjává választotta.
